Hiába foglalják vissza a területeiket az ukránok, a háborút simán elveszíthetik

Ukrajna és az Egyesült Államok is veszélyes hazugságnak nevezte Oroszország azon vádjait, miszerint Ukrajna egyúgynevezett „piszkos bomba” bevetésére készül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap hevesen tagadta a vádakat, amelyekkel a napokban Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter állt elő.

Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta, hogy ez egy teljesen konvencionális bomba, amire rátesznek egy köpenyt, amely radioaktív anyagból van. Olyan veszélyes radioaktív anyagokról beszélünk, amelyeket „egy kórházban vagy egy ipari létesítményen belül hét pecsét alatt, páncélszekrényben őriznek, és csak sugárvédelmi eszközökkel közelítenek meg”.

Amikor ezt a fegyvert bevetik, akkor a szerkezet robbanásával szétszóródik ez a radioaktív anyag, és beszennyezi az egész környezetet. A szakértő hangsúlyozta, hogy

„Ez inkább egy vegyi fegyver bevetésére hasonlít, csak ahelyett, hogy egy vegyi fertőző anyag vagy méreg lenne elszórva a terepen, egy radioaktív anyag okoz szennyezést” – magyarázta. Az pedig, hogy mekkora területet érint a szennyezés, függ a bomba méretétől, a széliránytól, a légköri körülményektől is.

Milyen hatása lehet?

Egy ilyen bomba bevetésének lehetősége felveti a kérdést, hogy mekkora veszteséget okozna egy ilyen támadás ezzel a fegyverrel. 

Ha megvizsgáljuk az ipari baleseteket, amelyek ilyen radioaktív anyagokkal történtek az utóbbi évtizedekben, akkor az áldozatok száma nem magas, tehát nem fognak sokan meghalni. Viszont maga az a tudat, hogy most radioaktív sugárzás van, nagyon komoly lélektani hatást fejt ki. Ez egy lélektani, nem pedig egy fizikai fegyver

– mondta Robert C. Castel.

Már kétszer is bevetették

A bomba bevetéséről, ahogy azt a szakértő is mondta, milliónyi spekuláció van. Az egyik ilyen, hogy az ukránok azt mondják, az oroszok készítenek elő egy ilyen támadást, majd rá akarják fogni az ukránokra.

Olvastam erre reakciókat elemzőktől, és nagyon sokan próbálják ezt elbagatellizálni, hogy ennek a lehetősége nagyon kicsi, meg nincs semmi értelme. Ugyanakkor, ami aggodalomra ad okot, hogy a közelmúltban ez már kétszer is előfordult

– emlékeztetett a szakember. Mint mondta, ilyen bombákat próbáltak bevetni a csecsen háborúban, egyszer Moszkvában és egyszer Groznij mellett. „Gyakorlatilag minden állam, amelynek minimális ipara van, elő tud állítani egy ilyen piszkos bombát” – fogalmazott.

A kulcsszó: bárki

Ugyanakkor arra, hogy egy ilyen szerkezetet bevessenek, jelenleg nem lát okot a szakértő, aki szerint ez nem is annyira fizikai, inkább propagandaháború. Hangsúlyozta azonban, hogy ilyen fegyvert nemcsak az orosz vagy az ukrán állam vethet be, hanem szélsőséges szervezetek is a két államon belül.

A kulcsszó: bárki. Ez a legfélelmetesebb dolog, mert atombombát csak komoly ipari háttérrel rendelkező állam tud előállítani, viszont ezt bárki

– hangsúlyozta a szakértő, aki szerint megtörténhet, hogy elkezdődnek a tűzszüneti tárgyalások, és a szélsőségesek mindkét oldalon meg akarják ezt hiúsítani. „Ez az egyik legjobb eszköz arra, hogy megakadályozzák a megegyezést, mondván: a másik fél fölrobbantott egy ilyen radiológiai fegyvert, nincs miről tárgyalni velük. Ez egy lehetséges forgatókönyv” – fogalmazott.

Logikus, de presztízsvesztés

Robert C. Castelt kérdeztük a Herszonnál kialakult helyzetről is, ugyanis médiahírek szerint az oroszok lassú ütemben visszavonulnak a Dnyeper folyó nyugati partjáról a megyében. Natalija Humenyuk ukrán katonai szóvivő szerint a front folyamatosan halad előre, de az oroszok több helyen is szívósan védekeznek. A szakértő úgy látja, Herszonból kivonulni az oroszok számára katonailag logikus, politikailag pedig hatalmas presztízsvesztés.

Katonailag teljesen logikus visszavonulni Herszon külvárosaiba, vagy kiüríteni Herszont. Viszont politikailag ezt nagyon nehéz megtenni. Nagyon nehéz a logisztikai utánpótlás, a civileket kivonták, hogy ne kelljen őket etetni, és kivonták azokat a nehéz fegyvereket is, amelyekre nincs szükség Herszonban

– mondta Castel. Szerinte az oroszok terve, hogy megpróbálják rávenni az ukránokat egy városi harcra, mint Mariupolnál. Emlékeztetett, hogy Herszon teljes egésze és a külvárosai is le vannak fedve az orosz tüzérség által a Dnyeperen túlról. „Mi az orosz stratégia ebben a háborúban? Ledarálni az ukrán hadsereget, nem területet foglalni. Erre az ilyen városi harc a legalkalmasabb, ha az ukránok ebbe beleszaladnak, nagyon sok embert veszthetnek egy ilyen összecsapásban” – emelte ki.

Ideális húsdaráló

Robert C. Castel szerint fontos a terep is. Herszon és környéke, ahol az ukránoknak előre kell haladniuk, nyílt terület: ott nincsenek erdők, nincsenek városok, falvak, nincs természetes fedezék – magyarázta.

Az oroszok szempontjából ideális húsdaráló. Pontosan tudják, hogy mi a jelentősége

– emelte ki. Szerinte 

Ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz front jelenleg épp az ellenkező irányba halad, az ukránok szorítják vissza az oroszokat Herszon külvárosaiba. Véleménye szerint az ukránok lehet, hogy még fognak tenni egy kísérletet arra, hogy bekerítsék Herszont, és szép lassan felőröljék az oroszokat.

Egy másik lehetséges opció, hogy Zaporizzsja irányába fognak támadást indítani az ukránok. A Donbaszon pedig egy lassú orosz előrehaladás látható, főleg úgy, hogy a Wagner-alakulatok elkezdenek behatolni Bahmut belsejébe és elfoglalni a várost.

Cél a figyelemmegosztás

A napokban egy újabb lehetséges front kialakulásának veszélye is felmerült. Az ugyan nem új keletű félelem, hogy Belarusz is belép a háborúba, azonban médiahírek szerint teljesen lezárta a hozzáférést az ország közkameráihoz. Egyes források szerint az országban titkos mozgósítás zajlik. Nemrég pedig több katonai felszerelés és jármű is érkezett Belaruszba Oroszországból. 

Szvjatlana Cihanouszkaja, a jelenleg regnáló Aljakszandr Lukasenka legnagyobb politikai ellenfele azonban azt állítja, Putyin nem meri bevonni az ukrajnai harcokba a belorusz sereget, mert félő, hogy a katonák nem hajtanák végre a parancsait.

Több lehetőség is felmerül. Mindenki azt találgatja, hogy mi a lehetősége annak, hogy megnyissanak egy teljes frontot Ukrajna ellen. Szerintem nem kell megnyitni, elég az, hogy összevonnak csapatokat és harceszközöket, ez már leköti az ukrán csapatok egy részét

– mondta a hírre reagálva Robert C. Castel az Indexnek. Hozzátette: minden katonai és politikai vezetésnek van egy „figyelem-sávszélessége”, ha pedig ezt meg kell osztani különböző frontok között, akkor az megnehezíti a vezetés dolgát.

„Az sem kizárt, hogy amit látni fogunk, az Belaruszból ilyen diverzáns akciók és rajtaütések a kommunikációs csatornák ellen” – sorolta a lehetőségeket a szakértő. Az ilyen támadások célja az lehet, hogy elvágják Ukrajna utánpótlási útvonalát.

Stratégiai bombázó hadjárat

„A legfontosabb dolog ez a stratégiai bombázó hadjárat, amely most kezdődött el Ukrajna energia-infrastruktúrája ellen” – vélekedett Robert C. Castel. Szerinte ez sokkal nagyobb eséllyel döntheti el a háború sorsát, mint az, ami a fronton történik Herszonban vagy a Donbaszban.

Ez egy olyan hadjárat, amely attól függetlenül zajlik le, hogy mi történik a frontokon. Tehát paradox módon az ukránok elfoglalhatják Herszont, visszaszoríthatják az oroszokat egész az országhatárig, és mégis elvesztik ezt a háborút, mert a hátországukra olyan csapásokat mérnek az oroszok ezekkel a drónokkal, az iráni ballisztikus rakétákkal és saját csapásmérő eszközeikkel, hogy teljesen megsemmisítik az energia-infrastruktúrát

– vélekedett a szakértő. Emlékeztetett, hogy 

„Ez még csak a kezdete ennek a hadjáratnak” – emelte ki. Mint mondta, hamarosan föl fogják váltani az iráni drónokat – amellyel ezeket a támadásokat végzik – az iráni ballisztikus rakéták, amelyeket az oroszok vettek, szintén relatíve olcsó fegyverek, és ezek ellen nagyon nehéz védekezni.

(Borítókép: Carl Court / Getty Images)