Többször is körbeérnék a Földet az óceánba ejtett horgászzsinórok

Ausztrál kutatók kiszámították, hogy évente mennyi halászzsinór kerül a tengervizekbe: az egy év alatt felhalmozott horgászkötél tizennyolcszor körbeérhetné az egész bolygót.

A becslések elkészítéséhez összegyűjtött adatok közvetlenül maguktól a halászoktól származnak, akiknél felmérték a halászeszköz-veszteséget Kelsey Richardson, a Tasmaniai Egyetem tengeri szocioökológusa szerint.

Richardson és munkatársai hét ország 450 halászával készítettek interjút, akiket a halászeszközök használatáról és a veszteségekről, valamint azokról a tényezőkről kérdeztek, amelyek szerintük hozzájárulnak az óceán szennyezéséhez.

Az Egyesült Államoktól Marokkóig, Indonéziáig és Új-Zélandig a kutatók megállapították, hogy a használt tengeri hajók típusa befolyásolta a veszteségeket. Arányosan több halászeszköz veszett el a kisebb halászhajókról, ami arra utal, hogy a nagyobb hajók jobb navigációs és halászati technológiákkal rendelkezhetnek.

Veszélyeztetett fajok esnek a szellemhalászat csapdájába

A tengerfenékre csapódó vonóhálók esetében is sokkal nagyobb volt a veszteség, mint a sekélyebb mélységben használtaknál. A vonóhálós halászat köztudottan károsítja a környezetet, és úgy tűnik, a hálók elvesztésével a halászok számára nagyobb pénzügyi kockázat is jár. Ez a gyakorlat biztosítja a vadon kifogott tengeri halak mintegy negyedét.

Az erszényes kerítőhálók más hálótípusokhoz képest gyakrabban vesznek el. A rossz időjárás is hozzájárult a halászeszközök elvesztésének kockázatához.

A jelenlegi ütemben sodródó halászeszközökkel 65 év múlva annyi halászháló lesz, hogy az egész bolygót beborítja – figyelmeztetett a kutatócsoport. Ez még nem is tartalmazza a szabadidős halászat során elveszett felszereléseket.

Bár a hulladék számos kategóriája okozhat problémát a tengeri ökoszisztémákban, a halászeszközök aránytalanul nagyobb hatást gyakorolnak az élővilágra, mivel kifejezetten az állatok befogására és megölésére tervezték őket

– magyarázzák a kutatók a Science Alert szerint.

A szellemhalászat a veszélyeztetett fajokra is hatással van, mivel nem tesz különbséget a fajok között. A cápák és ráják például, amelyek száma az elmúlt 50 évben 70 százalékkal csökkent, belegabalyodnak a hálókba, és megsebesülnek a horogsorok által.