A bucsai mészárlás még március elején történt, de az incidensre csak áprilisban, az orosz csapatok Kijev környékéről való visszavonulása után derült fény. Az ukrán településen és annak környékén rengeteg civilt megkínoztak és meggyilkoltak az orosz katonák. Az eset hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki. 

Már április elején is szivárgott ki néhány hangfelvétel, amely arra engedett következtetni, hogy a civilek meggyilkolása tudatos stratégia része volt az orosz hadseregtől. Az Associated Press a PBS televíziócsatornával közösen derített ki újabb részleteket a bucsai incidensről, amelyek szintén ezt a forgatókönyvet igazolják. 

Az amerikai hírügynökség szerint az orosz katonák előre megfontolt módon, egyértelmű utasítások nyomán hajtották végre a civilek likvidálását. A katonák egymást közt csak a „zacsisztka” szóval emlegették a folyamatot, amely (etnikai) tisztogatást jelent oroszul (ugyanezzel a szóval írták le korábban a csecsenföldi háborúban végzett tisztogatásokat is). A fegyveresek az orosz hírszerzéstől

A civileket a város egyik legforgalmasabb utcáján álló épületbe gyűjtötték össze. A listán olyan személyek neve szerepelt, akik a gyanú szerint segíthették az ukrán hadsereget. A tisztogatás célja az volt, hogy a lakosságot megfélemlítsék, eltántorítsák az ellenállástól. 

Orosz katonák vallották be a gyilkosságokat

A szemtanúk beszámolói szerint az orosz csapatok március 3-án reggel jelentek meg Bucsa térségében. A települést pár tucat önkéntes megpróbálta védeni, de esélyük sem volt a túlerővel szemben, és végül visszavonultak az akkor még ukrán kézen lévő Irpinybe. Kora délután, nem sokkal 1 óra előtt a legtöbb védő elhagyta a települést – de nem mindannyian. Nyolc területvédelmi önkéntes ugyanis nem tudott elmenekülni, ők az egyik házban rejtőztek el.

Másnapra, március 4-ére az orosz katonák ellepték a várost, és megkezdték a tisztogatást, eközben pedig elfogták az elrejtőzött fegyvereseket, akik meg sem próbáltak ellenállni (közülük végül csak egy ember élte túl a bucsai incidenst, de ő is csak azért, mert nem végzett vele a golyó, és halottnak tettette magát). 

Mindeközben a térfigyelő kamerákat pedig szép lassan lekapcsolták, hogy ne maradjon nyoma a történteknek (ennek ellenére néhány felvétel még készült arról, amint fegyverrel terelik a civileket Bucsa utcáin). 

A holttesteket tömegsírokba temették. A tisztogatás a következő napokban, hetekben is folytatódott – és minderről több esetben maguk az orosz katonák számoltak be.  

Az AP szerint egy Ivan nevű orosz katona az édesanyjának hazatelefonálva mondta el, hogy bárkit lelőnek, még a gyerekeket, nőket és időseket is, ha megkapják a parancsot. Egy másik katona, Makszim azt mondta telefonon a feleségének, hogy állandóan isznak, mert másképp nem bírják már ezt.

Könnyebb így lelőni a civileket […]. Azt hiszem, megőrülünk. Nagyon sok civilt öltem meg 

– mondta az orosz katona az oknyomozó riport készítői által megszerzett hangfelvételen. 

Az Assocatied Press szerint a bucsai mészárlást elsősorban a 76. orosz ejtőernyős rohamhadosztály katonái hajtották végre (korábban egy másik ezred neve merült fel, és szó volt arról is, hogy a Wagner zsoldoscsoport katonái is érintettek lehetnek). Az egység parancsnokát, Szergej Csubarikin vezérőrnagyot, valamint az ő felettesét, Alekszander Csajko vezérezredest már háborús bűncselekmények miatt körözik az ukrán hatóságok. 

Az AP, a PBS, valamint a SITU Research nevű, digitális vizualizációval foglalkozó vállalat egy 14 perces videófelvételt is közzétett, amelyben megpróbálták felvázolni, hogy miként történhetett meg a bucsai mészárlás, és megszólaltatták azokat a szemtanúkat is, akik túlélték az incidenst. A felvétel megtekintését csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Az orosz–ukrán háború eseményeit pénteken is percről percre közvetítjük.

(Borítókép:  Sergei SUPINSKY/AFP)