Ukrán felmenőkkel rendelkező nő lehet a NATO következő vezetője

Az amerikai lap szerint a színfalak mögött már nagyban zajlanak a politikai küzdelmek azzal kapcsolatban, hogy ki vegye át a NATO vezetését, amennyiben a norvég Jens Stoltenberg jövő szeptemberben leköszön a tisztségből. A The New York Times meg nem nevezett amerikai tisztviselőktől úgy értesült, hogy a legtöbb tagország már felsorakozott egy-egy jelölt mögé,

Az ukrán–kanadai származású, egykor újságíróként és külügyminiszterként dolgozó, jelenleg pénzügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Freelandet az amerikai lap szerint elsősorban Washingtonban szeretnék a NATO élén látni. A lap azt írja, hogy Freeland előnyére válhat 

• A nyelvismerete: az angol mellett franciául, olaszul, ukránul és oroszul beszél,
• Hogy több, „bonyolult” minisztériumot is képes volt vezetni,
• Hogy jól szokott szerepelni a sajtótájékoztatókon, nyilvános rendezvényeken,
• És hogy ő lehet az első nő, valamint az első kanadai állampolgár a NATO élén.

Másoknak is van esélyük

Freeland malmára hajthatja még a vizet az is, hogy az Európai Unió NATO-tagországai – amelyek számszerűleg az egész NATO tagországainak 70 százalékát képviselik – egyelőre megosztottak abban a kérdésben, hogy ők kit szeretnének látni a NATO élén. Ugyanakkora a kontinensen is felmerült már legalább három nő lehetséges jelöltként, név szerint: 

• Kaja Kallas észt miniszterelnök,
• Zuzana Caputova szlovák elnök
• és Kolinda Grabar-Kitarovic volt horvát elnök.

Már az unión kívülről, de még Európából beszállhatnak még a versenybe a britek is, akik Ben Wallace védelmi minisztert tudnák elképzelni a NATO élén. Ezenkívül jogi lehetőség arra is van, hogy – saját kérésére – meghosszabbítsák a mostani NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg hivatalának idejét is (az ukrajnai háború miatt Stoltenberg már így is kapott egy év bónuszt, emiatt kerülhet sor legközelebb jövő szeptemberben a választásra). 

Néhányszor már csörtézett az oroszokkal 

A The New York Times azt is megjegyezte, hogy Chrystia Freeland esélyeit ronthatja az, hogy egyesek túlságosan oroszellenesnek tarthatják őt (bár ugyanez az érv felmerülhet például Kaja Kallasnál is). 2014-ben például személyesen utazott Kijevbe Viktor Janukovics kormányának megdöntése után,

Az amerikai lap ezenfelül arra is utalt, hogy Freeland anyai nagyapja, Michael Chomiak (akinek eredeti ukrán neve MIhajlo Komjak volt) a második világháború után menekült Ukrajnába. Előtte, a világháború idején a nácik uralma alatt egy ukrán nyelvű krakkói lap főszerkesztője volt, és egyesek azzal vádolták meg, hogy kollaborált a nácikkal. Mindezt 2017-ben, Chrystia Freeland külügyminisztersége alatt az oroszok már fel is használták a nő ellen, mire a külügyminiszter dezinformációnak minősítette az oroszok akcióját.

Ezenkívül az gyengítheti még Chrystia Freeland pozícióját, hogy Kanada a többi NATO-tagországhoz képest viszonylag kevés pénzt fordít védelmi célokra, és most még közelében sincsenek annak, hogy az éves GDP 2 százalékát erre költsék (amely elméletileg 2024-től kezdve lenne kitűzött cél a tagországoknak).

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a The New York Times-nak nyilatkozó amerikai tisztviselők is azt mondták: sok esetben teljesen más emberek kerülnek a NATO főtitkári pozíciójába, mint akikre előzetesen számítanak, így semmi sem vehető készpénznek most még. 

(Borítókép: Chrystia Freeland. Fotó: Maxym Marusenko/NurPhoto/Getty Images)