Megállapodott Orbán Viktor, nagy lehetőségek nyíltak a magyar cégek előtt

„Elhibázott szankciók helyett gazdasági együttműködés. Üzbegisztán elnökével fontos megállapodásokat kötöttünk, így a magyar cégek előtt nagy lehetőségek nyíltak az üzbég piacon” – írta hivatalos Facebook-oldalán a miniszterelnök.

A miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a gazdasági, energetikai együttműködésről és a kulturális, oktatási kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyalt Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel Szamarkandban.

Savkat Mirzijojev a tárgyaláson elmondta, hogy a magyar üzletembereket és vállalatokat szívesen látják Üzbegisztánban, és minden segítséget megadnak nekik, hogy beruházásaik sikeresek legyenek.

Orbán Viktor arról beszélt: a jelenlegi háborús és szankciós válságban egész Európa és benne Magyarország is azért küzd, hogy ne veszítse el gazdasági lendületét. Mi azonban ebben a helyzetben sem lassítjuk, sőt növeljük az együttműködés intenzitását térségbeli stratégiai partnerünkkel, Üzbegisztánnal – szögezte le.

Erősítjük az atomenergetikai, vegyipari, pénzügyi és telekommunikációs területen elkezdett közös projekteket

– tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök kifejtette: mivel a világban az energiaválság még sokáig fennmarad, törekszünk arra, hogy közös gázkitermelési lehetőségeket is keressünk Üzbegisztánnal. Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy az üzbég diákok számára biztosított magyarországi ösztöndíjak számát évi 120-ról 170-re emelik – ismertette a tárgyaláson elhangzottakat Havasi Bertalan.

Kölcsönös előnyök

Az üzbég piac kiváló lehetőségeket kínál a fejlett technológiát alkalmazó magyar vállalatok számára, a két ország kormánya megteremtette a kölcsönösen előnyös együttműködés feltételeit, nincsenek vitás politikai kérdések – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az üzbegisztáni Szamarkandban az üzbég-magyar üzleti fórum megnyitóján.

Minden feltétel adott az üzbég és a magyar vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéséhez, ennek a jogi háttere is rendezett, nincsenek vitás politikai kérdések a felek között, a magyar Eximbank pedig 110 millió dolláros hitelkeretet nyitott a vállalatközi együttműködés finanszírozására – mutatott rá a tárcavezető.

Tájékoztatása szerint 44 magyar cég képviselői vannak jelen az üzleti fórumon, amelynek keretében 180 vállalatközi találkozóra kerül sor. Szijjártó Péter néhány zászlóshajó projektet említve reményét fejezte ki, hogy a már célegyenesben lévő üzbegisztáni nukleáris fejlesztés ügyében a magyar szárazhűtéses technológia mellett fognak dönteni, illetve tudatta, hogy egy új gázerőmű építése is folyik, ahol szintén jelentős magyar technológiai hozzáadott érték várható.

Büszkén mondhatjuk, hogy Üzbegisztán energiaellátásának új típusú, biztonságos, megújuló és környezetkímélő garantálása tekintetében a magyar technológiák és vállalatok komoly, meghatározó szerepet játszhatnak

 – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az országban magyar gyógyszerek egyszerűsített, egyedi engedélyezési eljárására kerül sor, illetve küszöbön áll néhány magyar termék üzbegisztáni bérgyártásának megkezdése is. Emellett a mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület is kiemelt szerepet játszik az együttműködésben, több helyen is magyar részvétellel történik az ivóvíz- és szennyvízrendszer felújítása és üzemeltetése.

A miniszter ezt követően arról számolt be, hogy idén már 170 üzbég ösztöndíjas hallgatót fogadtak a magyarországi egyetemeken. Valamint úgy vélekedett, hogy a közvetlen légi összeköttetés egészen új dimenziót tud adni két ország együttműködésének, de az európai uniós szankciók miatt a desztináció sajnos egyelőre elérhetetlen a magyar lajstromjelű gépek számára, tekintettel az oroszországi légtér használatának tilalmára.

Ugyanakkor biztatjuk az üzbég légitársaságot, hogy használja ki, hogy ő nem esik korlátozások alá

– közölte. Szijjártó Péter szót ejtett az ukrajnai háborúról, a globális élelmezési és energiaellátási válságról, illetve az EU-s szankciókról is.

Leszögezte: „ezen rendkívül nehéz világgazdasági és világpolitikai környezetben igazán felértékelődnek a barátságok, a kiszámítható partnerségek. Itt az ideje annak, hogy a nemzetközi politikában is a kölcsönös tiszteletre helyezzük a kapcsolatok alapját, és ne a kioktatás, ne a leckéztetés jelentse az alapvető hozzáállást” – fogalmazott. „Ez a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyökre törekvés jellemzi Magyarország és a Türk Államok Szervezetének tagállamainak kapcsolatát is” – tette hozzá. 

Miért fontos Üzbegisztán?

Savkat Mirzijojev októberben Budapesten járt, a dolog érdekessége pedig az, hogy húsz éve járt legutóbb üzbég elnök Magyarországon, míg magyar állami vezetők az elmúlt három évtizedben háromszor tettek hivatalos látogatást Üzbegisztánban: Göncz Árpád és Schmitt Pál köztársasági elnökök 1997-ben és 2011-ben, valamint Orbán Viktor miniszterelnök 2021-ben. 

Mirzijojev hat évvel ezelőtti hatalomra kerülése után a közép-ázsiai állam széles körű politikai és gazdasági reformok útjára állt, rövid idő alatt impozáns fejlődést ért el. Elnöksége öt éve alatt 34 százalékkal nőtt az ipari teljesítmény, 24 százalékkal növekedett a gazdaság, az export a másfélszeresére, a külföldi befektetések háromszorosra, az átlagfizetések 2,2-szeresre nőttek.

Üzbegisztán hatalmas arany-, urán- és gázkészletekkel rendelkezik, ráadásul Közép-Ázsia lakosságszámot tekintve legnagyobb, közel 35 milliós országa, amely meghatározó szerepet játszik a térség biztonságában és együttműködésében. Mi több, ez az egyik olyan ország, amely útját állja az afganisztáni drogkereskedelemnek és illegális migrációnak.