Magyarországig terjeszkedne a Kreml

Andrej Guruljov az orosz állami televíziónak adott interjúban arról beszélt, hogy fontos látni, miképp alakul minden, miután az orosz erők kivonultak Herszonból. Az orosz parlamenti képviselő felhívta rá a figyelmet, hogy a közeledő hideg tél jelentős változást jelenthet a fronton uralkodó állapotokra:

A november még viszonylag meleg Ukrajnában, de biztosíthatok mindenkit, hogy két-három hét múlva beköszöntenek a mínuszok. Kegyetlen időjárás vár Ukrajnára

– vélekedett Guruljov, aki kiemelte:

„Szisztematikusan kiiktatjuk az energiarendszerüket, ami a jövőbeli sikereink és a támadásra való felkészülésünk egyik kulcstényezője.”

A képviselő továbbá arról is beszélt,

„Egyszerűen elkerülhetetlen, nincs más lehetőség! Mindenképpen eljutunk oda, csak idő kérdése” – húzta alá Guruljov.

Többször is szóba került már Ukrajna felosztása

Az orosz hírszerzés nemrégiben azt állította, hogy Lengyelország tervet készített az elcsatolt területeinek visszaszerzésére Ukrajnától. Szergej Nariskin már júliusban arról számolt be, hogy a lengyel vezetés elkezdett dolgozni az Oroszországgal háborúban álló ország de facto feldarabolásának forgatókönyvein.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint néhány ország, köztük Lengyelország és Magyarország még mindig nem mondott le arról, hogy bekebelezze Ukrajnát, és visszaszerezze a korábban elcsatolt területeket.

Az orosz elnök szerint Varsóban arról beszélnek, hogy Ukrajnának vissza kellene adni azokat a területeket, amelyeket 1939-ben vettek el Lengyelországtól. Ugyanakkor a szovjet korszakban néhány orosz történelmi területet is átengedtek Ukrajnának, de ez az orosz elnök szerint önkéntes alapon történt, hogy „közös kulturális, humanitárius és történelmi teret hozzanak létre”.

Ezeket a területeket erőszakkal adta át Magyarország, Románia és Lengyelország. Ezek teljesen különböző helyzetek. Mi önként, hogy együtt legyünk, a lakossággal együtt adtunk át történelmi területeket, bár a lakosságot senki nem kérte, míg Lengyelországban a háború következtében erőszakkal elvették. Néhány embernek Ukrajnában el kellene gondolkodnia ezen

– mondta november 4-i ünnepi beszédében Vlagyimir Putyin, amit a lengyel és a román külügy is elítélt.

Többeket kiakasztott Putyin beszéde

Már korábban is előkerültek az Ukrajna felosztásáról szóló tervek. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, valamint Dimitrij Medvegyev, a volt orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese idén májusban utalt arra, hogy Lengyelország területeket vehet el Ukrajnától.

Márciusban pedig Roman Giertych, Lengyelország egykori miniszterelnök-helyettese mondta azt, hogy volt egy orosz–magyar–lengyel titkos terv Ukrajna felosztásáról, ami szerint az orosz invázió után magyar és lengyel békefenntartók mentek volna be Ukrajnába: Lengyelország megkapta volna Nyugat-Ukrajna, Magyarország pedig a Kárpátalja feletti ellenőrzést. Állításait azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal a lengyel politikus.

Lengyelország dezinformációk terjesztésével vádolta meg az orosz elnököt ünnepi beszéde miatt. Szerintük Putyin „olyan pletykákról és álhírekről beszélt, amelyek teljesen távol állnak a valóságtól”.

A magyar külügy az Index megkeresésére így reagált az orosz elnök beszédére:

Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat. Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!

(Borítókép: Vlagyimir Putyin katonai vezetőkkel Rjazanyban 2022. október 20-án. Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / Reuters)