Együttműködésre szólították fel Iránt atomerőműveinek kivizsgálásában
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által javasolt csütörtöki határozat idén a második, amely felszólítja Iránt az együttműködésre a vizsgálattal kapcsolatban. A vizsgálat eredményétől függ a 2015-ben Bécsben aláírt nemzetközi nukleáris megállapodás újraélesztése.
A határozatot a 35 tagú igazgatótanács 26 tagja támogatta, öten tartózkodtak, két ország nem volt jelen. Ellene csak Oroszország és Kína szavazott. A határozat szerint az igazgatótanács döntése értelmében
lényeges és sürgős, hogy Irán magyarázatot adjon az uránrészecskék eredetére, tegye lehetővé a létesítmények és a berendezések megvizsgálását és a mintagyűjtést bennük, valamint adjon választ a NAÜ valamennyi kérdésére.
A kérdésben a testület által júniusban elfogadott első határozathoz képest a csütörtöki határozottabban fogalmaz, és diplomáciai eszkalációt sejtet. Ezenkívül kilátásba helyezi, hogy a NAÜ jelentést tesz a Biztonsági Tanácsnak arról: Irán nem tesz eleget az atomprogramjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek.
Az Egyesült Államok szankciókkal fenyegetőzik
„Iránnak el kellene kezdenie legalább a minimális együttműködést, nem pedig üres ígéreteket tennie” – áll az Egyesült Államok által röviddel a határozat elfogadása előtt kiadott közleményben.
„Iránnak tisztában kell lennie azzal, hogy ha nem működik együtt legalább a szükséges szinten, akkor az igazgatótanácsnak további lépés meghozatalára kell felkészülnie a NAÜ Alapszabályának XII. cikke értelmében.” Ez az MTI szerint tartalmazza az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulás lehetőségét, amelynek azután felhatalmazása lesz szankciók elrendelésére.
Irán garanciákat követelt az Egyesült Államoktól arra, hogy Washington nem mondja fel újra az iráni atomprogramról Teheránnal kötendő megállapodást. A 2015. évi atomalkuban Irán vállalta, hogy az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében korlátozza atomprogramját. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, Irán pedig sorra bejelentést tett arról, hogy nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
