Kérdésessé válhat a 3000 milliárd forintos uniós pénzek idei jóváhagyása

A Bloomberg és a Népszava is azt jelzi előre, hogy november 22-én nem fog tárgyalni az Európai Bizottság a magyar helyreállítási programokról, mert még a találkozó előtt ugyanerről vitát kezdeményeztek az Európai Parlamentben is. A parlament elegendő számú frakciója indítványozta a vitát, amelyet így mindenképpen napirendre kell hogy vegyenek. 

A baj az, hogy ha a magyar javaslatok tárgyalása túlcsúszik november 22-én, akkor nagyon kevés ideje marad az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Ecofinnak, hogy alaposan értékelje az eddigi magyar lépéseket idei utolsó ülése, december 6-a előtt. Viszont Magyarország számára azért létfontosságú az idei döntés, mert különben elúszhat a mintegy 3000 milliárd forint. Nehezített pálya, hogy ugyanezt az uniós kormányoknak is jóvá kell hagyniuk december 31-e előtt.

A legrosszabb esetben az is elképzelhető, hogy nem a december 6-i lesz a pénzügyminiszterek idei utolsó ülése, hanem karácsony előtt összehívnak még egyet. Végleges döntés az esetleges halasztásról még nincs.

Több területen lényeges az idei döntés. A jogállamisági eljárásban jegelt 3000 milliárd forintról uniós jogszabály rendelkezik, hogy év végéig döntésnek kell születni, másként elesünk a pénztől. Ugyanez vonatkozik az unió helyreállítási alapjából nekünk ítélt mintegy 2300 milliárd forint hetven százalékára is.

Van zsarolási potenciál

A Bloombergnek nyilatkozó svéd, finn, dán és holland uniós diplomaták azt pedzegették, hogy több időre van szükségük a magyar terv alapos értékeléséhez és országaikban az eljárásokat előzetesen le kell zárniuk.

Előjött az is, hogy a közösségi támogatások felszabadítását Magyarország számára egyre nehezebb elválasztani más témáktól. Nevezetesen az Ukrajnának szánt újabb 18 milliárd eurós csomagtól és a globális minimumadó tervezetétől. A közös a kettőben az, hogy Magyarország egyiket sem támogatja.

Uniós diplomaták szerint mosta legfontosabb az, hogy rávegyék a magyarokat az Ukrajnának szánt források támogatására, hiszen Kijevnek életbe vágó, hogy már januárban hozzájusson az uniós pénzekhez.

Magyarországnak egyébként három területen van vitája az unióval:

• a jogállamiság ügyében folyó vizsgálat a 7-es cikkely alapján,
• a koronavírus-válság gazdaságra gyakorolt hatását ellensúlyozni kívánó helyreállítási alap pénzei
• és a kondicionalitás kérdése, azaz a 2021–2027 közötti uniós költségvetésből Magyarországnak járó összegek.

A magyar kormány a támogatások megszerzése érdekében 17, úgynevezett korrekciós intézkedés végrehajtását vállalta, ezeket ebben a cikkünkben gyűjtöttük egybe.

Az EP-képviselők szerint nem megfelelőek a magyar intézkedések

A jogállamisági feltételrendszerrel foglalkozó európai parlamenti képviselők csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatójukon úgy értékelték, hogy nem megfelelőek a jogállamiság megsértésének kiküszöbölésére tett magyar intézkedések – számolt be az MTI.

Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt finn képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Bizottság „nagyon szűken” értelmezte feladatát, amikor konkrét magyarországi korrupciós ügyeket és érdek-összefonódásokat kifogásolt a közbeszerzések kapcsán. Véleménye szerint ez csupán egy szelete a magyarországi jogállamisági problémáknak.

Mint mondta, lehetséges, hogy Magyarország most elkezdett a jó irányba haladni, de a magyar kormány által javasolt 17 intézkedés kapcsán, „amiket sikerült gyorsan átnyomniuk a magyar parlamentben”, még nem vonható le az a következtetés, hogy Magyarországon helyreállt a jogállamiság.

Azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy jövő kedden az általunk elmondottakkal összhangban értékelje a helyzetet, mi fenntartjuk, hogy továbbra is vannak kockázatok Magyarországon. Arra számítunk, hogy a bizottság javasolni fogja a tanácsnak az uniós források felfüggesztését, az összeg nagysága vita kérdése lehet

– hangsúlyozta a finn politikus.

(Borítókép: Az Európai Parlament 2016. május 12-én, Franciaországban, Strasbourgban. Fotó: Christopher Furlong/Getty Images)