- Külföld
- Zöld Index
- koronavírus
- mutáció
- mutáns
- egyesült államok
- fehérfarkú szarvas
- kemenesi gábor
- virológus
Visszaugrott egy koronavírus-mutáns a szarvasról az emberre
További Külföld cikkek
- Korlátozzák a turizmust a világ egyik legnépszerűbb utazási célpontjánál
- Az utolsó kórház is bezárta kapuját a Gázai övezet északi részén
- Az Egyesült Államoknak adja ki Montenegró Do Kvont, a dél-koreai „kriptokirályt”
- Észtország haditengerészeti műveletet indított, de a NATO sem lacafacázik
- Videón, ahogy agyba-főbe vernek, rugdosnak egy megbilincselt rabot
Az Egyesült Államokban élő fehérfarkú szarvasok már több mint egy éve a virológusok látókörébe kerültek, ugyanis nagyon elterjedt a koronavírus köztük. Idén év elején aztán már az omikron-variáns is megjelent a szarvasok közt, és akkor már felmerült, hogy hosszú távon az emberre is visszakerülhet róluk egy újonnan kifejlődő variáns.
Ha a vírus teljesen megváltozik a mutációk miatt, akkor akár a vakcinák által nyújtott védettséget is képes lehet megkerülni. Akkor megint egy új vakcinára lesz szükség
– mondta erről idén februárban egy mikrobiológus.
Kemenesi Gábor víruskutató most arról számolt be, hogy ez be is következett. Az InfoRádiónak adott interjúban a szakértő arról beszélt, hogy egy
egy olyan Covid-mutáns került vissza az emberekre a szarvasokról, amellyel kapcsolatban a kutatók is találgatnak.
„Rangos szaklap írta le, hogy a szarvasokról visszaugrott már a vírus emberekre […]. Egy olyan mutáns ugrott vissza az emberekre, amellyel kapcsolatban nem igazán értjük, mi történt” – mondta a virológus, miközben arra is felhívta a figyelmet, hogy egy szarvas szervezete „alternatív evolúciós útvonalat” jelenthet a vírus számára, vagyis ott teljesen más közegben fejlődhet.
Variánsok kora
Kemenesi Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy „ez a variánsok kora”. Az interjúban kifejtette: „Arról szól a történet világszerte, hogy különféle omikron-variánsok különféle, egymástól független hullámokat vetnek attól függően, hogy melyik földrajzi régióról beszélünk, milyenek az éghajlati viszonyok, milyen intézkedéseket vezettek be, milyen a populáció immunstátusza.
Ez előrevetíti azt, hogy a virológusok sem tudják pontosan megmondani, hogy mikor mire várunk
– vázolta Kemenesi Gábor, hozzátéve azt is, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban, az omikron-variáns kialakulásának helyén, működik egy kiváló, víruskeletkezést kutató intézet, ahol „nagyon képben vannak” azzal, hogy mi történik.
Maszkviselés, hosszú-Covid
„Érdemes maszkot húzni a közösségi, zárt terekben, amikor ezt a lehetőség megengedi” – mondta az interjúban Kemenesi Gábor, felhívva arra a figyelmet, hogy még mindig sok ember kapja el a koronavírust. Úgy fogalmazott: a koronavírus-fertőzés még mindig „sokkal több embert érint, mint kellene”, és nagy nyomást jelent a kórházakra, egészségügyre, ugyanis a koronavírus-fertőzöttek száma 10-20-szor annyi is lehet, mint az egyéb panaszosoké.
A virológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus hosszú távú hatásait sem ismerjük, értjük még. „Évekbe telik, mire a virológusok, az orvosok, a kutatók megértik, miért maradnak vissza panaszok, keringési problémák, szívet, érrendszert érintő panaszok, vagy egyéb, más kórképek, amelyek egy, két, három újrafertőződést követően jelennek meg” – mondta Kemenesi Gábor az úgynevezett hosszú-Covidról.