The Washington Post: Amerika önelégülten szundikált, amíg kitört az új hidegháború
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Jake Sherman a Punchbowl Newstól hétfőn jelentette, hogy Mike Gallagher wisconsini republikánus képviselő McCarthy jelöltje az új bizottság elnöki posztjára, amit McCarthy csütörtökön meg is erősített. Gallagher hét évig aktív tengerészgyalogos volt, kétszer is szolgált Irakban, és komolyan tanulmányozza a biztonságtudományokat és a nemzetközi kapcsolatokat; a Georgetowni Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. Szenátusi munkatársként a Külügyi Kapcsolatok Bizottságában dolgozott, most pedig a képviselőház Fegyveres Szolgálatok Bizottságában és a Hírszerzési Állandó Különbizottságban is tevékenykedik − írja véleménycikkében a The Washington Post hasábjain Hugh Hewitt rádiós műsorvezető, a Chapman University jogi karának professzora, ahol a szerző 1996 óta tanít alkotmányjogot.
A mindössze 38 éves Gallagher nős, két gyermeke van, és még mindig szülőhelyén, Green Bayben él. Kész bárkivel együttműködni, legyen az demokrata vagy republikánus, hogy Amerikát halálosan komoly riválisával szemben előrébb vigye.
Amerika önelégülten szundikált
A valószínűleg tíz republikánus és hét demokrata képviselőből álló bizottság vezetőjeként Gallaghernek fel kell készítenie az amerikaiakat az új hidegháborúra, amelyet Kína indított el az elmúlt 20 évben, miközben mi önelégülten szundikáltunk − írja a szerző.
A gyakran változó személyi állomány okozta zűrzavar ellenére Trump második külügyminiszterének (és első CIA-igazgatójának), Mike Pompeónak, valamint a korábbi kormányzat hasonló gondolkodású embereinek sikerült elérniük, hogy a külpolitikai apparátus jó része a kínai diktatórikus hatalomra és Kína mindent elsöprő ambícióira összpontosítson: Hszi Csin-ping kínai elnökre – teszi hozzá.
Látszott, hogy Gallagher nem akar túlságosan McCarthy fölé kerülni a bizottság tagjainak megvitatásában. Ez bölcs dolog, mert a valószínűsíthetően leendő házelnöknek kényes diplomáciai feladatot kell ellátnia, amikor biztosítania kell az állandó bizottságok leendő elnökeit arról, hogy az új különbizottság nem fogja veszélyeztetni a területüket. Kényes művelet ez, de McCarthy tudja − és gyakran beszél is róla −, hogy a Kínai Kommunista Párt egzisztenciális fenyegetést jelent az amerikai érdekekre. Biden elnök kifejezett reménye ellenére, hogy el akarjuk kerülni az új hidegháborút, már benne vagyunk abban − írja véleménycikkében Hewitt.
Mit fog tenni az új bizottság?
A bizottság tagságával és céljaival kapcsolatos további részletek valószínűleg a jövő héten derülnek ki. A Kínával foglalkozó különbizottságnak azonban azzal kellene kezdenie, hogy megkéri a C-SPAN-t, hogy minden meghallgatásról közvetítsen. Ezeket a meghallgatásokat este kellene megtartani, hogy az amerikaiak könnyen megnézhessék őket. Gallaghernek nem kell leereszkednie a január 6-i bizottság narratív túlkapásaihoz. A kulcsfontosságú szakértők komoly, kitartó kikérdezése elegendő lesz ahhoz, hogy rávilágítson arra, Kína milyen sokféle módon fenyegeti nemzetbiztonságunkat − tenger alatti hadviselés, kiberbiztonság, kémkedés és így tovább. A Hudson Intézet neves Kína-szakértője, Michael Pillsbury „százéves maratonnak” nevezi ezt a versenyt, és bár már évtizedek óta tart, a verseny mostanra kritikus pillanathoz érkezett.
James Stavridis nyugalmazott tengernagy, a NATO volt legfőbb parancsnoka ígéretet tett arra, hogy olvasmánylistát készít a bizottság tagjai és munkatársai számára, hogy foglalkozhassanak az amerikai és a kínai vezetést elválasztó tátongó szakadékkal a stratégiai gondolkodásban.