Koszovó vízummentességéről született döntés

Az új szabályok hivatalos elfogadásuk esetén lehetővé tennék a koszovói útlevéllel rendelkezők számára, hogy bármely 180 napos időszakban 90 napos tartózkodásra vízum nélkül utazzanak az Európai Unióba – tájékoztatott az uniós tanács szerdán.

A vízummentesség az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) rendeleteinek hatályos időpontjától, de legkésőbb 2024. január 1-jétől lenne alkalmazandó.

A tanácsi közlemény kiemelte, a megállapodást az tette lehetővé, hogy Koszovó jelentős előrehaladást ért el a vízumliberalizációs ütemterv valamennyi követelménye tekintetében. A követelmények teljesítését értékelő jelentése alapján az Európai Bizottság nemrégiben javasolta a koszovói útlevéllel rendelkezőkkel szembeni vízumkötelezettség megszüntetését. A vízummentesség biztosítja, hogy az egész nyugat-balkáni régió ugyanazon vízumrendszer hatálya alá tartozzon – közölték.

Az EU a vízumliberalizációt követően aktívan nyomon kíséri a vízummentesség fenntartásához szükséges követelmények végrehajtását. Az MTI beszámolója szerint az elfogadott szöveget most az uniós tagállamokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, mielőtt a hivatalos elfogadási eljáráson átesne.

Sokan el sem ismerik független államként, mégis csatlakozna az Európai Unióhoz

Mint megírtuk, aláírta Koszovó uniós csatlakozási kérelmét szerdán Pristinában a koszovói kormányfő, az államfő és a házelnök. Albin Kurti, Vjosa Osmani és Glauk Konjufca ünnepi ceremónia keretében látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyet Brüsszelnek és a soros uniós elnök Csehországnak is továbbítanak.

A koszovói köztársasági elnök történelminek nevezte a napot, és közölte, Koszovó a béke és az emberi jogok iránti tisztelet, a politikai sokszínűség tisztelőjeként és Európa legfiatalabb országaként megérdemli, hogy az Európai Unió tagja legyen.

Koszovó európai integrációjának egyik akadálya a Pristina és Belgrád közötti feszült viszony. A kapcsolat normalizálása mindkét ország integrációjának kulcsa lenne, ám hiába kezdődött 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd Belgrád és Pristina között, az akkor megbeszélteknek eddig csak a töredéke valósult meg.