Hadgyakorlat kezdődött Belaruszban, belépnek a háborúba?

Az orosz védelmi minisztérium jelentette be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatásával egyidejűleg orosz hadgyakorlat kezdődött Belaruszban. A dolog előzménye az, hogy október közepén kiderült: Oroszország és Belarusz egy közös hadseregcsoportot állít fel a „nyugati fenyegetések” ellen.

Azóta már azt is tudjuk, hogy körülbelül 9 ezer orosz katonát vezényelhetnek ebbe a hadseregcsoportba. A most kezdődött hadgyakorlaton a manőverek a zászlóaljszinten folynak.

A beloruszok háborúhoz való csatlakozása már számos alkalommal felmerült az invázió kezdete óta. Összeszedtük, hogy mik történtek eddig.

A háború előtt orosz hadgyakorlat indult, majd Belarusz területről indultak Kijev felé

Emlékezetes, hogy az invázió kezdete előtt az oroszok egy hadgyakorlatot tartottak, nemcsak a saját területükön, hanem Belaruszban is. Az országba az akkori sajtóhírek szerint körülbelül 30 ezer orosz katonát vezényeltek.

Ezután február 24-én – amikor megindították az inváziót – abból az irányból is átlépték a határt, és így tudták rögtön az első napokban elfoglalni Csernobilt, valamint pár nap leforgása alatt megközelíteni az ukrán fővárost. 

Már a háború első napjaitól kezdve voltak olyan értesülések is, miszerint a beloruszok ennél is tovább mennek, és nemcsak a területüket adják át az oroszoknak a hadműveletekhez, hanem a saját csapataikkal is beszállnak a háborúba. Ez azóta sem történt meg, annak ellenére sem, hogy a beloruszok több hadgyakorlatot is tartottak azóta. A belorusz elnök pedig időről időre Ukrajna-ellenes kijelentéseket tesz (azt állítva, hogy az ukránok fenyegetik őket), és gyakran felmerül, hogy mégis csatlakozhatnak a háborúhoz – de ennek van egy akadálya.

Nincs ütőképes hadsereg, és harcolni sem akarnak

A belorusz hadseregben a jelentések szerint legfeljebb 40-50 ezer katona szolgálhat. Az ukránok idén nyáron például 45 ezer főre becsülték a belorusz hadsereg létszámát, 

Ezen kívül nagyon úgy fest, hogy harcolni sem akarnak az ukránok ellen, akikre a beloruszok közül sokan testvérnemzetként tekintenek.

Még a háború elején voltak olyan értesülések, miszerint egy anonim kérdőívben megkérdezték a belorusz katonákat, hogy harcolnának-e Ukrajna ellen. A felmérésből az derült ki, hogy egyáltalán nem akarnak harcolni (nem mellékes az sem, hogy a háborúhoz önkéntesként csatlakozott beloruszok az ukrán oldalon a Kasztusz Kalinovszkij ezredben harcolnak).

Végül nem utolsó szempont az sem, hogy a belorusz rezsim már egy ideje belpolitikai problémákkal küzd, és 2020 óta több alkalommal is be kellett vetni a katonákat az országban kitört zavargások idején.

Na de akkor minek ez a hadgyakorlat? 

A beloruszok újabb hadgyakorlata (illetve az ezzel kapcsolatos putyini látogatás) vélhetően csak egy újabb epizódja az invázió kezdete óta látott műsornak. Vagyis az akció célja az lehet, hogy fenntartsák a fenyegetettség érzetét az ukránokban azért, hogy kénytelenek legyenek a határ mentén is jelentős mennyiségű csapatokat állomásoztatni.

Egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy a mostani akciónak más célja is van, mint az ukránok dezinformálása, félrevezetése. Az is biztos ugyanakkor, hogy az ukránok állandó figyelemmel kísérik a helyzetet északon, erről például Volodimir Zelenszkij is beszélt nemrég, aki arra figyelmeztette a beloruszokat: nem válna a javukra, ha megtámadnák Ukrajnát. 

Putyin három és fél év után látogat az országba 

Érdekesség az is, hogy az orosz elnök az utóbbi 1-2 évben találkozott ugyan néhányszor Lukasenkával, de rendszerint a belorusz elnök látogatta meg őt Oroszországban.

Az orosz elnök a háború miatt eddig csak a legritkább alkalommal, rendszerint nemzetközi csúcstalálkozók alkalmából utazott külföldre, ebből a szempontból szokatlannak mondható, hogy most a belorusz elnök kedvéért elhagyja Moszkvát.

A háború híreit hétfőn is percről percre közvetítjük, cikkeinket itt olvashatja.

(Borítókép:   Az orosz védelmi minisztérium által kiadott képen Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlata látható 2022. december 19-én. Fotó:  Russian Defence Ministry / Handout / AFP)