Ilyen hamis okokból indultak háborúk az elmúlt száz évben
További Külföld cikkek
- Tovább emelkedett a halálos áldozatok száma Brazíliában
- Az orosz hadsereg a nem stratégiai nukleáris fegyverek bevetésének gyakorlatára készül
- Átfogó, fenyegető támadásra készülnek, az izraeli hadsereg felszólította a palesztin civileket az evakuálásra
- Három fejbe lőtt szörfös holttesttét találták meg egy kútban
- Jelentősen megnőtt az antiszemitizmus a világban
Ha időrendben haladunk, érdemes visszanéznünk egészen 2000-ig, hogy találunk-e hasonló esetet. Kemény János a 2008-as orosz–grúz háborút hozza fel példaként, amikor az oroszok készültek arra, hogy a grúz fél esetleg valamilyen hibát követ el, esetleg provokációt készít elő. Ezt megakadályozandó volt olyan gyors az orosz csapatok bevonulása Grúziába.
A II. világháborúban egymás után jöttek a casus bellik
A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa felidézi 1939. szeptember elsejét, amikor a náci Németország megtámadta és lerohanta Lengyelországot, és ezzel kitört a II. világháború. Egy nappal korábban lengyel egyenruhába bújt német katonák elfoglalták a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, majd beolvastak egy németellenes üzenetet. Német erők elleni hamis támadás volt aztán a végső ok a háború megindítására.
Nem sokkal később – 1939 novemberében – a Szovjetunió a mainilai incidenst követően megtámadta Finnországot. Szovjet egységek lőttek egy falut a finn határ közvetlen közelében, és azt állították, hogy a finnek voltak. Bocsánatkérést sürgettek, amire a finnek nem voltak hajlandók, majd ezt követően megkezdődött a téli háború, amely 1940 márciusáig tartott, és békekötéssel ért véget, mert a szovjet veszteségek túlságosan nagyok voltak ahhoz, hogy folytassák.
Ugyancsak érdemes megemlíteni, ahogy Hollandiát belevitték a II. világháborúba. A venlói incidens során 1939 novemberében a német titkosszolgálat különböző ürügyekkel csalt két brit kémet Venlo holland város szélére. A város gyakorlatilag a német határon feküdt, és amikor a két brit mindössze öt méterre volt a határvonaltól, német katonák elfogták és Németországba vitték őket.
Mivel Hollandia semlegességet hirdetett, ezért a brit ügynökök ügyét felhasználva állította Berlin később, hogy Anglia beavatkozott a háborúba, Hollandia már nem számít független államnak, ezért 1940 májusában megtámadta.
Az I. világháború kirobbantása
Ugye úgy tudjuk, hogy Gavrilo Princip merénylete – amelynek során megölte Ferenc Ferdinánd osztrák és magyar trónörököst Szarajevóban – indította el az első világégést. Kemény János arra figyelmeztet, hogy a Szerbia támogatta Fekete kéz nevű szervezet hajtotta ugyan végre a támadást, viszont arról nincsenek történelmi bizonyítékok, hogy az akció tervezésébe Szerbiát is bevonták volna, vagyis erősen gyanítható, hogy inkább a Fekete kéz saját akciójáról volt szó. Egyértelműen provokációnak szánták, de senki nem gondolt arra, hogy olyan jól sikerül, hogy Európát is lángba borítja.
Provokációk a hidegháború idején
A Tonkini-öbölben két incidens is történt 1964 augusztusában. Egy amerikai hadihajó járőrözött a Tonkini- (ma Vietnámi) öbölben. Váratlanul három észak-vietnámi torpedónaszád közeledését észlelték. Az amerikai romboló légi támogatást kért, miközben lőni kezdte a naszádokat. Ezek közül az egyik elsüllyedt, majd amikor megjelentek a vadászgépek, a másik kettő is megfordult, és elindult a vietnámi partok felé, de kilőttek még néhány torpedót. Ezek mind célt tévesztettek. Négy vietnámi vesztette életét, az amerikai oldalon senki sem sérült meg.
A másik incidens két nappal később történt, azonban a rossz időjárási körülmények miatt nem volt a helyi hadihajó parancsnoka sem biztos abban, hogy hajóját támadás érte. Az első incidens szolgáltatta az alapot, hogy az amerikai képviselők szinte egyhangúlag megszavazzák a Tonkini-öböl-határozatot, amely gyakorlatilag felhatalmazta az USA-t, hogy kiterjessze a vietnámi háborút.
Az elmúlt évtizedekben volt példa arra is, amikor preventív jelleggel indítottak háborút. Ilyen volt az 1967-es arab–izraeli. A XXI. században a Bush-adminisztráció volt az, amely a prevenciót már beemelte a stratégiájába, így próbált újítani, azonban ez sem otthon, sem pedig a nemzetközi közvéleményben nem talált pozitív fogadtatásra. Egészen pontosan az Irak ellen 2003-ban indított háborút nevezte meg a szakértő.
A délszláv háború, amikor Barcsot is bombázták
1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg támogatásával szerb nacionalistákból verbuvált félkatonai egységek megszállták a Drávaszöget, a Szerémséget, valamint Horvátország Boszniával határos déli területeit, és létrehozták a Krajinai Szerb Köztársaságot, amelyet a nyugati világ nem ismerte el. Onnantól kezdve déli szomszédunknál mindennaposakká váltak a lövöldözések, a jugoszláv harci gépek a horvát területek felett gyakorlatoztak, és gyakran átcsúsztak a magyar légtérbe.
Ebben az időszakban a Magyarországot érő legsúlyosabb incidens az volt, amikor 1991. október végén egy MIG–21-es vadászgép berepült a magyar légtérbe és ledobott egy kazettás bombát Barcsra. A város határában hullott le, tucatnyi épület ablaka tört be a detonáció miatt, de szerencsére senki sem sérült meg. Vélhetően a támadás célja az volt, hogy eltántorítson minket a horvátok támogatásától. Jugoszlávia sosem ismerte el felelősségét a támadásért.
Egy hónappal később, november végén következett a torjánci támadás. A Drávaszögben, a magyar–horvát határ közelében fekvő, néhány száz lelkes falunál az elűzött horvátokból szerveződött illegális félkatonai csoport hazament bosszút állni, ám ehhez egy részen magyar területen vonultak át, hogy így kerüljék ki a helyi szerbbarát erők állásait. Ebből aztán komolyabb nemzetközi incidens kerekedett, mert a vádak szerint Magyarországnak nem lett volna szabad átengednie a területén a horvát fegyvereseket, ezzel leginkább a szerbek támadták a budapesti vezetést. Az incidens rávilágított arra, hogy a magyar hatóságok egyáltalán nem voltak felkészülve ilyesfajta határsértésekre, és ebből még belpolitikai botrány is keletkezett – emlékezett vissza a hadtörténész.
(Borítókép: Egy bomba maradványai a Honvédelmi Minisztériumban 1991. november 7-én, ahol sajtótájékoztatón ismertették a külföldi katonai attasékkal a barcsi bombázás vizsgálatának eredményét. Fotó: Friedmann Endre / MTI)