Az ukránok negyven százaléka ellenségként tekint Magyarországra

Ukrajna és Magyarország viszonya a háború kirobbanása óta napról napra újabb kihívásokkal néz szembe. Míg előbbi bírálja hazánk döntéseit és nyilatkozatait uniós körökben, amelyek akadályoznak egyes hozzájuk eljutó katonai támogatásokat, a magyar vezetés elítéli azokat az ukrán szankciókat, amelyek a magyar kisebbségek életét nehezítik a határon túl. A The Washington Post a témában közzétett cikkben élesen fogalmaz Orbán Viktorról és Magyarországról.

Egy tekintélyelvű vezető, aki arról ismert, hogy elnyomja a politikai ellenzéket, és a nemzeti sajtót saját szócsöveként használja, ragaszkodik ahhoz, úgy hiszi, hogy a nyelvét beszélő ukránok védelemre és pénzügyi támogatásra szorulnak, és engedélyezi, hogy kormánya illegálisan útlevelet adjon ki ukrán állampolgároknak. A határ menti városok lakói külföldi televízióból kapják a híreket, nem érzik magukat közelebb Kijevhez, mint a szomszédos nemzet fővárosához, közben az ukrán hatóságok által lebontott nemzetiségi emlékművük miatt forrongnak. Úgy hangzik, mint az oroszok befolyása Kelet-Ukrajnában? Valójában ez Magyarország hatása Ukrajna nyugati részén.

Az író hozzá teszi: „Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy újabb igazán problémás szomszéd Kijevnek: közeli kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, többszörösen akadályozza az Európai Unió Moszkva elleni szankcióit, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnára nyomást kell gyakorolni, hogy tárgyaljon a békeszerződésről.”

Szakértő és közvélemény-kutatás

A lap megkérdezte a Külhoni Kapcsolatokért Felelős Német Tanács egyik szakértőjét, Rácz Andrást – korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, valamint Észtország Külpolitikai Intézetének kutatási munkatársa, Közép-Európa, Oroszország és a korábbi Szovjetunió országainak szakértője –, hogy mit gondol Magyarország és Oroszország jelen kapcsolatáról. Úgy véli, a válasz igazán egyszerű. A tengerektől elszigetelt Magyarország az orosz olajtól és gáztól függ, ezek nélkül az energiaárak az egekbe szöknének.

„Amit február óta Orbán Viktortól láttunk, azt belpolitikai megfontolások motiválták. Összefoglalva: az oroszokat nem szabad ingerelni, nem adhatnak nekik ürügyet, hogy a gáz vagy az olaj áramlását megszakítsák, az gazdasági katasztrófa lenne Magyarország számára” – mondta a szakember.

Míg a NATO-tagállamok fegyverszállítmányokkal támogatják az ukrán erőket, addig Orbán Viktor megtagadta, hogy Magyarországon át szállítsanak fegyvert Ukrajnának, ezzel ellenszenvet kiváltva Kijevből, Brüsszelből és Washingtonból egyaránt. Eközben Magyarország több mint egymillió ukrán háborús menekültnek adott menedéket, és

De Orbán, aki a Post szavaival élve „az illiberális kereszténydemokrácia híve” és „a szélsőjobboldali populisták hőse”, tovább rontotta megítélését, amikor nemrégiben egy focimeccsen a történelmi Magyarországot ábrázoló sálban jelent meg. Ezzel szemben a felháborodott ukránok eltávolították Munkács váráról a turulmadár szimbólumát, helyére egy ukrán jelképet helyezve, amely a magyar vezetésből váltott ki ellenszenvet, valamint a magyar nyelv használatát korlátozó intézkedések többszöri alakítása sem javított a helyzeten.

A Post értesülései szerint egy ukrajnai hivatal felmérést készített, hogy az ukránok miként vélekednek Magyarországról. Elmondásuk szerint Oroszország és Belarusz után Magyarország a leginkább ellenszenves nemzet a lakosok körében, a polgárok közel negyven százaléka tartja ellenséges országnak hazánkat.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó. Lukas Kabon / Anadolu Agency / Getty Images)