Túl betegek a fiatalok, sorra veszíti el őket a munkaerőpiac

Borús gazdasági kilátások, csökkenő reálbérek, valamint a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat megroppanása közepette egyre több munkaképes fiatal esik ki a munkaerőpiacról hosszabb távú egészségügyi problémák következtében, a számuk ráadásul egyre növekszik – írja a Bloomberg.

A brit statisztikai hivatal adatai szerint a járvány előtti időszakhoz képest 2022 második negyedévében 29 százalékkal nőtt azon 16–24 évesek száma, akik inaktívak a munkaerőpiacon tartós betegségük következtében. A növekedés még drámaibb képet fest, amennyiben a 25–34 éves csoportot vesszük figyelembe, itt 42 százalékkal nőtt a nem dolgozók száma.

Azonban nem csak a fiatalok körében mutatható ki ez a rossz tendencia. Az 50–54 éves korcsoport körében a munkahelyi stressz okozta depresszióhoz köthető a legtöbb munkaerőpiaci inaktivitás.

Közvetlen következmény

A mentális egészségügyi zavarok, valamint a munkanélküliség növekedése közötti szoros összegfüggés a gazdaságra is kifejti hatását. Mindez bérversenyre készteti a cégeket, ami táplálja a közel négy évtizedes csúcsnál járó inflációt. A fizetések azonban így sem tudják követni a növekvő fogyasztó árakat.

A probléma nem a pandémia hatására eresztett szerteágazó és masszív gyökeret.

A fiatalabb generáció mentális egészségi állapotának romlása már a koronavírus-járvány kitörése előtt is riasztó képet mutatott, a Covid csak felerősítette a gondokat

– mutatott rá Louise Murphy közgazdász.

„Kétségtelen, hogy a Covid felgyorsította a folyamatot. Az egészségügyi zárlatok miatt az iskolapadból kikerülve otthon ragadtak az emberek, ez pedig komoly nehézségeket okozott azoknál, akiknél nem túl ideálisak az otthoni, családi körülmények. A felszabadult idő nagy részét pedig a közösségi médiában töltötték el a fiatalok, ami szintén rontott a helyzeten” – mondta Majorie Wallace, a Sane mentális egészségügyi szervezet vezérigazgatója.

A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) adatai szerint

A Közpolitikai Kutatóintézet ezt azzal egészíti ki, hogy a legtöbben mentális egészségügyi problémák miatt estek ki huzamosabb időre a munkaerőpiacról. A decemberi jelentés szerint a munkaképes 20–29 évesek 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel számoltak be mentális problémákról, mint az idősebb korosztály tagjai.

Nemenkénti különbség mutatkozik

A probléma különösen hangsúlyos a férfiak körében. A mentális egészségügyi problémákkal küzdő inaktív férfiak száma 2021-ben 37 ezerre nőtt, ami 103 százalékos növekedés a 2006-os adatokhoz képest, és lényegesen magasabb, mint a nők körében. Louise Murphy szerint ezt a képet árnyalja, hogy jóval több munkaképes fiatal nő marad otthon gondoskodni a családjáról, mint férfi.

Nem meglepő, hogy a lakosság válságban van, ami a mentális egészséget illeti. Az egészségügyi szolgáltatások való hozzáférés folyamatosan romlott a pandémia idején. A Covid okozta megélhetési válság pedig mentális oldalon is komoly áldozatokat követelt. Mentális egészségügyi recesszióval nézünk szembe

– mondta Chris Thomas, az Imperial College London egészséggel és jóléttel foglalkozó bizottságának vezetője.

Majorie Wallace szerint ráadásul az egészségügyi ellátórendszer nem volt kellően felkészülve a mentális zavarokkal küzdő fiatalok számának növekedésére. „Az elmúlt 30 évben 60 ezer ággyal lett kevesebb a pszichiátriai intézetekben. Sok embernek a közösség ellátórendszer marad az egyetlen lehetőség, amely viszont nem túl hatékony” – mondta. Rámutatott továbbá, hogy a közösségi médiában eltöltött idő drasztikus emelkedése is közrejátszik a folyamatokban. „A közösségi média és a fiatal felnőttek mentális egészségügyi problémái közötti összefüggés jól dokumentált jelenség” – tette hozzá.

Az NHS szerint a pénzügyi nehézségekkel küzdő otthonokban élő gyerekek különösen érzékenyek a szorongásra és a stresszre.

(Borítókép: Getty Images)