- Külföld
- magyarország
- európai unió
- európai bizottság
- svédország
- katar-gate
- uniós források
- lengyelország
Szigorú bánásmódra számíthat Magyarország a soros svéd EU-elnökség alatt
További Külföld cikkek
- Börtönre ítélték a kutya- és macskaevők bevándorlók pletykáját kirobbantó ügy vádlottját
- Orbán Viktor elutazott, megkezdhette az új békemisszióját?
- Döntés született a dohányzás visszaszorításáról, szigorítások jönnek
- Letaszították a trónról az osztrák metropoliszt, már nem Bécs a világ legélhetőbb városa
- Életfogytiglani börtönbüntetést kapott a férfi, aki több mint 70 késszúrással ölte meg barátnőjét
Feledy Botond külpolitikai elemző az InfoRádiónak beszélt arról, hogy az Európai Unió gazdasága épp a svéd EU-tanácsi elnökség kezdetekor lép új korszakba. Véleménye szerint, ha most ügyesek az uniós tagállami kormányok, egy megújuló energiára épülő, innovatívabb, a digitalizációt jól kezelő gazdaság jön létre, ilyen módon az ukrajnai háború okozta szakadás lehetőség is lesz; például az európai hadiipar talpra állására.
Beszélt arról is, hogy mivel a jogállamiság a svéd EU-elnökség négy lábának egyike, Lengyelország és Magyarország ügye bizonyára terítékre kerül ebben a félévben is.
Az uniós viták egyes részeire van befolyása a svéd elnökségnek, de a magyar kifizetésekkel kapcsolatban a kapuőr az Európai Bizottság lesz és marad. [...] Azt is mondhatjuk, hogy a diplomáciai megoldások jövő márciusra tolták ki a viták további érdemi részeinek az eldöntését, egyáltalán nincs tehát szó arról, hogy bármelyik fél véglegesen megoldottnak tekinthetné az ügyeket, amelyekben a svédek eddig inkább a számonkérő oldalhoz tartoztak, a szigorúbb ellenőrzést támogatták eddig is Magyarországgal szemben
– vélekedett a szakértő.
Feledy Botond beszélt az EU-t megrázó Katar-gate ügyről is, ami már az EP-mandátumokra is kihatással van. A szakértő szerint óvatosan kell bánni azzal, hogy összehasonlításokat vonjunk le, hol mekkora a korrupció. A magyar kormány egyik érve éppen az, hogy Brüsszel vádolja korrupcióval Magyarországot, miközben Brüsszelben éppen egy ilyen eset van.
Feledy Botond az unión kívüli, úgynevezett „harmadik országok” szerepvállalásában látja jelenleg a legnagyobb problémát.
Végezetül arról is beszélt az InfoRádiónak a külpolitikai szakértő, milyen bánásmódra számíthat Magyarország a svéd uniós elnökségtől amiatt, hogy hazánk még mindig nem ratifikálta Svédország NATO-tagságát.
Kifejezetten udvariatlan lenne, ha saját céljai elérésére zsarolásként használna eszközöket, ráadásul a ratifikációt Magyarország többször megígérte, csak az időpontot tologatják
– tisztázta a kérdést Feledy, kiemelve, hogy az elnökségnek kifejezetten a diplomáciai szerepvállalásra kell összpontosítania.