Fontolgatja a Vatikán, hogy mi legyen a jövőben a lemondó pápákkal

XVI. Benedek szombati halála, aki 2013-ban 600 év óta az első pápa volt, aki lemondott élethosszig szóló hivataláról, könnyebbé tenne egy hasonló döntést Ferenc és az egyház számára, amelynek már így is elég problémát okozott, hogy egyszerre két „pápája” volt. Ezt a helyzetet tovább bonyolította volna, ha ez a szám háromra nő − két nyugalmazottra és egy hivatalban lévőre − írta a Reuters hírügynökség. 

Ez a helyzet arra is késztetheti a jelenlegi pápát, hogy felülvizsgálja, mi vonatkozzon azokra a jövőbeli pápákra, akik úgy döntenek, hogy időskoruk miatt inkább távoznak hivatalukból.

Ferenc pápa most 86 éves, egy évvel idősebb, mint XVI. Benedek volt, amikor nyugdíjba vonult. Annak ellenére, hogy botra és kerekesszékre szorul, nem mutatja fáradtság jeleit. Ebben a hónapban Afrikába, augusztusban pedig Portugáliába tervez utazásokat.

Korábban már világossá tette, hogy nem habozna lemondani, ha mentális vagy fizikai egészsége akadályozná abban, hogy vezesse az 1,3 milliárd taggal rendelkező egyházat.

A Reutersnek adott július 2-i interjújában elutasította a lemondásáról szóló híreszteléseket. „Soha nem jutott eszembe” − mondta, és cáfolta a diplomaták körében terjedő pletykákat, miszerint rákos lenne.

Az egyházi törvények szerint a pápa lemondhat, de a döntésnek külső nyomás nélkül kell megszületnie. Ez a szabály azokra az évszázadokra nyúlik vissza, amikor az európai uralkodók befolyásolni akarták a pápaságot.  

Többé már nem elképzelhetetlen egy ilyen döntés

Manapság, hogy a megnövekedett emberi élettartam a pápák lemondását többé már nem teszi elképzelhetetlenné, az egyház vezetői egyre gyakrabban szorgalmazzák, hogy a volt pápák státuszát hivatalosan is szabályozzák − azért is, mert zavart okoz, hogy egyszerre két ember is van a Vatikánban, aki fehér reverendát visel. 

Ferenc pápa a múlt hónapban egy spanyol újságnak azt mondta, hogy nem áll szándékában meghatározni az emeritus pápák jogi státuszát, bár korábban jelezte, hogy a Vatikán egy osztálya hozhatna ilyen szabályokat.

George Pell konzervatív ausztrál bíboros, aki közel állt Benedekhez, azt nyilatkozta: a visszavonult pápának amellett, hogy megkapja az emeritus címet, vissza kéne kapnia bíborosi címét is. Emellett azonban nem járhatna tovább fehér ruhában, ahogy azt Benedek tette, ugyanis a katolikusok számára fontos, hogy nyilvánvaló legyen, „egyszerre csak egy pápa van”.

A Bolognai Egyetem kánonjogászai, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, szintén kiemelték, hogy az egyház nem kockáztathatja meg, hogy akár a látszat szintjén is két vezetője legyen. Szerintük a visszavonult pápának nem kellene visszaadni bíborosi címét, hanem a „Róma emeritus püspöke” megszólítás járna neki. Ferenc pápa a hírügynökségnek elmondta, hogy ő pontosan azt akarja, hogy visszavonulása esetén így szólítsák. 

Ebben az esetben talán nincs is szükség új jogszabályra, hiszen akkor a nyugalmazott püspökökre vonatkozó, meglévő szabályok vonatkoznának rá is.

A meglévő szabályok szerint a nyugalmazott püspököknek „kerülniük kell minden olyan magatartást és kapcsolatot, amely akár csak utalhatna az egyházmegyés püspökkel párhuzamos hatalomra, ami káros következményekkel járna az egyházmegyei közösség lelkipásztori életére és egységére nézve”.

Bár már visszavonult, Benedek írt, interjúkat adott, és − akarva vagy akaratlanul − „villámhárítóként” szolgált Ferenc pápa ellenfelei számára, akik doktrinális okokból nem értettek egyet vele, vagy nem szívesen mondtak le azokról a klérusban szerzett kiváltságokról, amelyeket az új pápa le akart építeni.

Ferenc pápa a Reutersnek elmondta, hogy visszavonulása esetén nem maradna a Vatikánban, és nem térne vissza szülőföldjére, Argentínába sem, hanem szerényen élne az olasz fővárosban, egy nyugdíjas papok számára fenntartott otthonban, „mert ez az én egyházmegyém”. Azt mondta, azt szeretné, ha ez egy nagy templom közelében lenne, hogy utolsó napjait gyóntatással tölthesse.

(Borítókép:  Grzegorz Galazka / Archivio Grzegorz Galazka / Mondadori Portfolio / Getty Images)