Így élik meg az „amerikai álmot” a kint élő magyarok
További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
A Hvk csapata az USA több tagállamát átszelve járta be a kint élő magyarok közösségeit. Aki jártas a történelemben, az tudhatja, hogy a XIX. századtól kezdve több hullámban is vándoroltak ki magyarok, és számos városban, illetve államban létrehozták a saját közösségüket.
Az utolsó igazán nagy kivándorlási hullám az ’56-os forradalom után volt. Kisebb létszámban azt követően is vándoroltak ki magyarok, de a XX. század második felében már egyértelműen fogyatkozni kezdett a kint élő magyarság (elsősorban értelemszerűen az asszimiláció miatt), ennek jele sok helyütt megmutatkozik.
Ettől függetlenül még mindig sokan vannak kint, akik megőrizték és mind a mai napig ápolják nyelvüket, kultúrájukat – még akkor is, ha nekik már csak a dédszüleik, ükszüleik voltak magyarok.
Brooklyni zsidók, New Jersey-i „ősmagyarok”
Az egyik legnagyobb magyar kolónia a brooklyni Williamsburgben alakult ki, ahol itt-ott még mindig bele lehet futni a magyar üzletekbe, vendéglátóhelyekbe.
A negyedben elsősorban a haszid zsidó közösség tagjai őrizték meg kultúrájukat, közülük „nagyjából minden második idősebb ember tudott magyarul”. A fiatalabbak közül sokan már nem beszélik a nyelvet, de anekdotákat, mondókákat még ők is megőriztek az ősöktől.
A New Yorkkal szomszédos New Jersey-ben (azon belül is New Brunswickban) is aktív közösségre akadtak a sorozat készítői, ahol a vallás szintén jelentős összetartó erőt képez: Imre atya, a helyi plébános központi szerepet játszik a közösségben. A plébános arra is rávilágított, hogy van némi különbség azok a között a magyarok között, akik még ’56-os menekültként érkeztek, és azok között, akik már később, önszántukból vándoroltak ki.
Az idősebbek éneklik a Szózatot ugyan, de a fiatalokkal mi nem énekeljük. Hogy miért? »Hazádnak rendületlenűl. / Légy híve, oh magyar«. Nos, ők elhagyták a hazát
– mondta erről.
A helyi magyarok egyik törzshelye (és nem csak az övék, az amerikaiak is kedvelik) a honfoglalók hét törzséről elnevezett Seven Tribesman söröző, ahol a Vérszerződés nevű ipánál csak a paprikás sör számít népszerűbb italnak.
Pittsburgh-ben többnyire felmorzsolódott, Clevelandben megmaradt a közösség
Az USA keleti felén továbbvándorolva azzal szembesült a Hvk csapata, hogy már csak ritkábban és kisebb számban találnak magyarokat. Az egykor sok magyarnak otthont adó Pittsburgh-ben is már csak kisebb, elszórt közösségek maradtak – bár a Huszár étterem például még mindig népszerűnek számít a városban.
Nagy a kontraszt azonban Cleveland városával, amely történelmileg, az utóbbi évtizedekben (az azt körülvevő Ohio állammal együtt) mindig is az egyik legnagyobb magyar kolóniának adott otthont, és ahol a mai napig létezik egy aktív, többezres közösség.
Gyerekkoromban észre se vettem igazán, hogy Amerikában élek. A szomszédok, barátok, de még a virágárus is magyar volt
– idézte fel a műsorban az egyik idősebb lakos. A közösség megmaradásának, a nyelv és kultúra megőrzésének kulcsát a városban (és néhány más helyen is) a cserkészet jelenti.
A városban több ezren beszélnek még (legalább egy minimális szinten) magyarul, és működik még egy helyi magyar múzeum is, amely megőrizte az ottani közösség történetét. Két állammal arrébb, Illinoisban a szóvicceket sem vetik meg a chicagói magyarok, akik a Csík Hágó iskolában oktatják a fiatalabb generációt.
Drogdílerek Kossuth Lajos útján, jalapenós lángos
Az egyik legmeglepőbb élménnyel már a missouri St. Louisban szembesült a csapat, ahol egy sugárút, a Kossuth Avenue is megőrizte a szabadságharc után Amerikában is sikeresen turnézó Kossuth Lajos nevét.
A hely azonban ma már nem tartozik a város jobb környékei közé, amiről egy pisztolyt magával hordó világosította fel a stáb tagját, miközben az alábbi beszélgetés zajlott le:
– A gettót filmezitek?
– Dehogy! Ez itt a Kossuth Lajos sugárút. Nem?
– Az meg ki volt? Az a Kossuth?
A történet végén ő is megtudta, hogy ki az a Kossuth, és közben finoman jelezte, hogy nem véletlenül van nála pisztoly fényes nappal.
Az egyik legszokatlanabb lángosrecepttel már Texasban találkozott a csapat, ahol az egyik magyar vendéglátóhelyen guacamolés-fokhagymás-sajtos-tejfölös-jalapenós-lilahagymás lángossal fogadták őket.
A magyarok által alapított falu Louisianában, ahol az utolsó mohikán még őrzi az emlékeket
A körút egyik utolsó állomása volt a ma már Albany néven ismert Árpádhon, amelyet (több másik faluhoz hasonlóan) még a XIX. század végén alapítottak a kivándorló magyar telepesek. A legtöbb település emléke ma már elveszőben van, itt azonban még őrzik az emléküket.
Ebben fontos szerepet átszik az a helytörténeti múzeum, amelyet az egyik helyi lakos hozott létre feleségével, hosszú évek áldozatos munkájának köszönhetően.
Akik itt vannak, mind magyar származásúak – akad, aki teljesen. Mégis már csak én beszélek egyedül magyarul
– mondta a múzeum alapítója, a kárpátaljai felmenőkkel rendelkező Kropog Sándor.
Az évadban sok érdekességről szó esik, amelyre tartalmi okokból itt nem tértünk ki. A Hvk csapata bejárta a kint élt és meghalt hírességek (Asbóth Sándor, Nagy Ferenc és mások emlékhelyeit), valamint lehetőségük volt beszélni például a Szent Korona 1978-as hazahozatalának egyik résztvevőjével.
A Hungarikumokkal a világ körül hatodik évadának első része január 7-én, szombaton délelőtt 11.20-kor kerül adásba a TV2-n. A következő részeket az azt követő hétvégéken sugározzák sorban. Az éved videós előzetese itt megtekinthető:
(Borítókép: Hungarikumokkal a világ körül)