Több magyar élhet Romániában, mint amit a népszavazás kimutatott

Az MTI szerint a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa arról a népszámlálásról beszélt, amelynek az adatai nemrég jelentek meg. 

Kiss Tamás azt mondta: a valóságban nemcsak a 19 milliós népességszám kisebb, mint amit a 2022-es romániai cenzus mutat, hanem a korfa is kedvezőtlenebb. Elmondta, hogy egészen biztosan szerepelnek olyanok az összeírásban,

„Ha elfogadjuk a 19 millió fős népességszámot, akkor ez azt jelenti, hogy a migrációs veszteség az elmúlt 10 évben csupán mintegy 423 ezres volt” – mutatott rá a Krónikának adott interjúban a szociológus. Hozzátette: bár a külföldön élő ötmillió román állampolgárról szóló becslés talán túlzás, a tükörstatisztikák, vagyis a célországok bevándorlási adatai szerint a négymillió már valós lehet.

Rámutatott arra is, hogy az előzetes eredmények szerint olyan megyéknek van pozitív vándormozgalmi egyenlegük, mint az erdélyi Beszterce-Naszód, valamint a moldvai Neamt és Suceava, miközben ezekben a megyékben sokan vannak, akik valójában életvitelszerűen külföldön tartózkodnak. Kiss Tamás rámutatott arra is, hogy

„És itt a román államnak, bizonyos értelemben a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy Románia súlya – amit népességszámban is mérnek, nem csak gazdasági teljesítőképességben – ne csökkenjen az Európai Unión belül” – mondta, arra utalva, hogy a strukturális alapokhoz való hozzáférés és az európai parlamenti helyek száma is ettől függ, ezért ha Románia súlya a népességszám miatt csökken, az nem feltétlenül előnyös a román politikai elit, az állam, a társadalom számára.

150 ezerrel több magyar lehet? 

Kiss Tamás a portálnak nyilatkozva arról is nyilatkozott, hogy a népszámlálás alatt 2,5 millió polgár nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról, anyanyelvéről és a vallásáról. „A népszámlálás hivatalos kommunikációs bizottságának tagjaként is jeleztem: nem jó, hogy be lehet fejezni a kérdőívet anélkül, hogy bizonyos kérdésekre válaszolna az ember. Emiatt nagyon sokan – véletlenül vagy türelmüket vesztve – lezárták a kérdőívet, mielőtt teljesen kitöltötték volna – mondta erről a szociológus, hozzátéve: 

„Ha azt a hipotézist állítjuk fel, hogy a magyarok a megkérdezett, nemzetiséggel rendelkező népesség arányának megfelelően vannak reprezentálva ezen a közel 2,5 milliós népességen belül, akkor azt kapjuk, hogy még van mintegy 150 ezer magyarunk. Persze abban az esetben, ha tényleg itthon vannak életvitelszerűen, és elfogadjuk a 19 milliós népességszámot” – mondta erről Kiss Tamás. 

A mostani tudásunk szerint [...] akkor 1 millió 152 ezer magyarral lehet kalkulálni

– mondta a szociológus, utalva arra, hogy a jövőben még pontosíthatják ezt a becslést. Kiss Tamás emellett arra is utalt, hogy közel egymillió embert egyáltalán nem tudtak megkérdezni a romániai népszavazás alatt: ők nem töltötték ki az online kérdőívet, és a kérdezőbiztosok sem érték el őket.