Az új védelmi miniszter lehet a német kancellár Achilles-sarka

A napokban távozott tisztségéből Christine Lambrecht német védelmi miniszter, aki közleményében azzal indokolta lemondását, hogy a személyére irányuló, hónapok óta tartó médiafigyelem ellehetetleníti az objektív tudósításokat és vitákat a katonákról, a hadseregről, illetve a német polgárok érdekében hozott biztonságpolitikai döntésekről. Már a lemondás másnapján, január 17-én közölte Olaf Scholz kancellár, hogy Boris Pistorius, Alsó-Szászország tartomány belügyminisztere veszi át a védelmi tárca irányítását.

Kommunikációs csőd és hozzá nem értés

A német sajtó napokkal a bejelentés előtt megszellőztette Christine Lambrecht lemondását, akinek rövid hivatali idejét (2021. december 8. – 2023. január 19.) végigkísérték a botrányok és a kritikák. Az utolsó csepp a pohárban a szilveszteri videója volt, amely miatt a politika és a sajtó is össztűz alá vette.

A 2021-es németországi szövetségi választáson ellenzékbe szorult kereszténydemokraták érzéketlenséggel vádolták Lambrechtet, miután szilveszteréjszaka az utcáról küldött jókívánságaiban az ukrajnai összecsapásokra utalva az Európa szívében dúló háborúról elmélkedett, háta mögött hangos tűzijátékkal és ünneplő berliniekkel. A Tagesspiegel azt is a szemére vetette, hogy nem sikerült eltalálnia a megfelelő hangnemet sem, és a háborút „izgalmas szakmai élményként” festette le.

Ennél meredekebb ügyei is voltak a miniszternek, például amikor tavaly májusban kiderült, hogy húsvétkor a 21 éves fiát a Bundeswehr, a német hadsereg helikoptere szállította a népszerű észak-németországi nyaralószigetre, Syltre.

De mindezeknél az ügyeknél is nagyobb súllyal esett latba, vagyis ágyazott meg kényszerű lemondásának, hogy a 2021-es kinevezése óta forró háború vette kezdetét Ukrajnában. Lambrechtnek nemcsak a német hadsereg reformjával kellett volna megküzdeni – amellyel egyébként egyik elődjének sem sikerült –, hanem hadiipari és biztonságpolitikai feladatokkal is egy háború árnyékában. A védelmi miniszter külső, szövetségi (NATO-, illetve amerikai) elvárásoknak sem tudott megfelelni, és az Ukrajnának szánt visszafogott katonai támogatások miatt is bírálatok érték.

Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója szerint ha nem történik meg az orosz támadás, és nem tör ki háború Ukrajnában, akkor Christine Lambrecht még ellavírozhatott volna védelmi miniszterként.

Nem Lambrecht minisztersége alatt vált nyilvánvalóvá, hogy a Bundeswehr reformokra szorul. Az őt megelőző miniszterek sem tudtak válaszokat adni a strukturális hiányosságokra. Ellavírozhatott volna egy ideig, de az ukrajnai háború teljesen új helyzetet teremtett

– mondta a kutató az Indexnek.

Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar–Német Intézetének igazgatója a lemondás okai közé sorolta, hogy nem azzal a sebességgel indult meg a Bundeswehr modernizálása, mint kívánatos lett volna. Az Ukrajnának szánt német fegyverszállítmányok körüli nehézségek és az ügyetlen kommunikációja miatt folyamatosan támadások kereszttüzében lévő miniszter körül az elmúlt hetekben még a kormányon belül is láthatóan elfogyott a levegő – tette hozzá a Magyar–Német Intézet igazgatója.

Szakértők már hosszú hónapok óta látszólagos érdektelenséggel és a politikai, illetve katonai szükségszerűségekre való rálátás hiányával jellemezték a miniszter munkásságát, aki bőven adott muníciót az ellenzék soraiból érkező kritikáknak is

– fogalmazott Bauer Bence.

Főhet a feje a kancellárnak

Lambrecht lemondása után Dominique Eigenmann, a svájci Basler Zeitung berlini tudósítója azt írta: Lambrecht túl későn vette észre, hogy teljesen elvesztette a belé vetett bizalmat. Aki őt követi, annak már korszakváltást kell levezényelnie.

Elemzésében a Tagesschau kifejtette, hogy Lambrechtnek sosem sikerült kikerülnie a negatív szalagcímekből. Egymást követték a különböző politikai hibák, amelyek gyakran ügyetlen kommunikációval párosultak. Sosem került igazán közel a Bundeswehrhez, és egyre több kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy alkalmas-e a rendkívül fontos védelmi tárca vezetésére. Az ellenzék többször is Lambrecht menesztését követelte, Olaf Scholz kancellár azonban sokáig kitartott mellette. A Szociáldemokrata Párt (SPD) soraiban sokan csodálkoztak, hogyan követhet el ilyen hibákat egy tapasztalt politikus, hiszen Lambrecht két és fél évtizede van a szövetségi politikában.

Olaf Scholz nem szereti, ha külső nyomásra kell cselekednie, nem szeret menet közben belenyúlni a kormánya összetételébe, de rossz személyi döntést hozott. Az mindenképpen vereség a számára, hogy módosítania kellett a csapatán, de ez nem jár a kancellár pozíciójának a gyengülésével

– vélekedett Molnár Tamás Levente.

A kutató azonban egy másik szempontot is megnevezett, amely miatt főhet a feje a kancellárnak az után, hogy Boris Pistoriust emelte a védelmi minisztérium élére. Scholz részéről ugyanis vállalás volt a koalíciós partner, a német Zöldek felé, hogy kormányában egyenlő lesz a férfi és a női miniszterek száma (gender balance). Lambrecht távozásával és Pistorius kinevezésével ez az egyensúly most felborult, hiszen jelenleg így 9 férfi és 7 női miniszter van. „Ez most feszültséget okoz, tüske a Zöldek és az SPD között” – tette hozzá Molnár Tamás Levente.

A konzervatív Tichys Einblick oldalán Ferdinand Knauss történész és újságíró úgy vélekedett, hogy Scholz személyi politikájának újabb katasztrófáját a genderkvóta elleni figyelmeztetésnek kell tekinteni. Knauss azt is kifogásolta, hogy Lambrechtnek még a távozásakor sem sikerült némi méltóságot mutatnia. Ahelyett, hogy beismerte volna nyilvánvaló hibáit, a média áldozataként próbálta beállítani magát egy szinte „felháborítóan szűkszavú” írásbeli nyilatkozatban.

A legforróbb szék

Arról a német sajtó is értekezett, hogy nagy sikereket Lambrecht elődei sem értek el a védelmi tárcánál. Peter Carstens, a Frankfurter Allgemeine Zeitung berlini politikai tudósítója azt írta: minden háznak megvannak a maga szabályai, aki figyelmen kívül hagyja őket, az veszít. Azok, akik figyelnek rájuk, hűséget nyernek. „Ez különösen igaz a védelmi tárcára” – szögezte le a tudósító.

Emlékeztetett arra is, hogy a védelmi tárca nehéz terepnek számít, és sok politikai karrier ért már ott véget akaratlanul: Christine Lambrecht előtt Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU vezetője, aki kancellár akart lenni, elbukott. Mások számára a minisztérium ugródeszkává vált, Carstens szerint Ursula von der Leyen (CDU) meglepő módon hagyta el Berlint, hogy aztán Brüsszelben az Európai Bizottság élére kerüljön. Von der Leyennek egyébként jól jöhetett az ejtőernyőzés, mert komoly korrupciós vádak merültek fel az általa vezetett minisztériumnál.

Molnár Tamás Levente is a „legforróbb széknek” nevezte a védelmi tárcát, és szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a hidegháború, illetve a német újraegyesítés óta a legtöbb miniszter, aki idő előtt kényszerült befejezni a hivatali idejét – mert lemondott, lemondatták, vagy új pozíciót kapott –, az a védelmi tárca éléről bukott ki. „Szövevényes, bürokratikus struktúrát, hosszú problémalistát görgetnek maguk előtt a miniszterek” – mondta a KKI kutatója.

Mint kifejtette, annak leginkább történelmi oka van, hogy tradícióvá vált úgynevezett civil kontroll alatt tartani a német kormányokban a védelmi tárcát.

Rendkívül erős politikai elv, hogy a miniszter ne a hadseregből kerüljön ki

– fogalmazott Molnár Tamás Levente. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy megtörténjen az Németországban, mint például Magyarországon, hogy egy katonát nevezzenek ki védelmi miniszternek. 2018 és 2022 között Benkő Tibor, korábbi vezérkari főnök vezette a Honvédelmi Minisztériumot.

A kérdésre, mi állhat annak hátterében, hogy egyik korábbi miniszternek sem volt tapasztalata, háttere a védelempolitika és a hadsereg terén, Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója azt válaszolta, hogy 2014-ig és részben 2022-ig háttérbe szorult a védelmi tárca, nem volt akkor jelentősége, mint most az ukrajnai háború kirobbanása óta. Angela Merkel korábbi kancellár hatalomtechnikája és a politikai prioritások miatt a személyes politikai lojalitás fontosabb volt, mint a szakértelem.

Jó döntés volt?

Az új német védelmi miniszter, Boris Pistorius illeszkedik a korábbi tárcavezetők sorába, sok köze neki sincs a hadsereghez. „Boris Pistorius nem sokat tud a honvédelemről, de annál többet a politikáról. Ha ő kudarcot vall, Olaf Scholz is kudarcot vall” – írta Peter Dausend, a Zeit szerkesztője.

Thorsten Jungholt, a Die Welt politikai tudósítója úgy véli, hogy Pistorius rendelkezik a szükséges politikai tapasztalattal, hiszen kis kitérőkkel az országos politikában tevékenykedett, tíz évig volt tartományi belügyminiszter. „Figyelembe véve az SPD személyi állományát országos szinten, Olaf Scholz érthető döntést hozott Pistorius felkérésével” – írta Jungholt. Azt is üdvözölte, hogy Scholz maga mögött hagyta „a saját maga által kreált dogmát”, vagyis hogy a kabinetben mindenáron egyenlő arányban kell lennie a nőknek és a férfiaknak.

A Die Welt tudósítója szerint háborús időkben a genderkvóta nem lehet kötelező kritérium, és a szocialisták soraiban nem volt olyan ideális jelölt, aki egyszerre rendelkezik országos szintű védelmi és adminisztratív képzettséggel. Olaf Scholz hozhatott volna technokratikus megoldást is, és választhatott volna egy tábornokot, ugyanakkor Jungholt rámutatott, hogy egy ilyen döntés kockázatokkal is jár, mert a politikai ütőképesség a parlamentben és a koalícióban nem kevésbé fontos a mindennapi berlini ügymenetben, mint a katonai szakértelem.

Boris Pistorius kinevezéséről, hátteréről és az előtte álló feladatokról már írtunk cikket. Az új miniszterrel kapcsolatban gyorselemzésében Fónay Tamás, az MCC Magyar–Német Intézetének projektkoordinátora azt írta, hogy Olaf Scholz választása többek között azért is eshetett Pistoriusra, mert jogászként és tapasztalt vezetőként – aki nem riad vissza a konfliktusoktól és a nyílt kommunikációtól – jó esélye van a Bundeswehr beszerzési folyamatainak, illetve struktúrájának belső reformjait érintő változtatások levezénylésére.

„Pistorius kinevezése, mivel a jelenlegi háborús helyzetben az egyik legfontosabb tárcává vált a védelmi minisztérium, fontos hatással lehet Olaf Scholz kancellár pozíciójára és a koalíció stabilitására. Egy újbóli hibás személyzeti politikai döntés ezen a poszton komoly problémát jelenthetne Scholz vezetői integritásának” – fogalmazott Fónay Tamás.

Korábbi cikkünkben a Weltre hivatkozva felidéztük, hogy 2018-ban Boris Pistorius még bírálta az Oroszország elleni szankciókat, és azok felülvizsgálatát szorgalmazta. Molnár Tamás Levente, a KKI kutatója szerint az első jelek alapján úgy tűnik, hogy Pistorius már nem osztja ezt a véleményt, kinevezése óta erős és egyértelmű üzeneteket tett Németország katonai szövetségesei felé.

Boris Pistorius a kinevezése és hivatali esküje utáni első nyilatkozatában Ukrajna támogatásának folytatását ígérte. Ennek ellenére Németország egyelőre nem hagyta jóvá, hogy Leopard harckocsikat adjon Ukrajnának. A Der Spiegel szerint azonban mégis kaphatnak német tankot az ukránok, de csak régi darabokat. A német kormányt bel- és külpolitikai nyomás is éri a harckocsik kérdése miatt. A Bild am Sonntagnak adott interjúban Boris Pistorius azt mondta, hogy négy héten belül Ukrajnába készül utazni. Cikkünk megjelenéséig a BBC arról számolt be: a német kormány nem akadályozza, hogy Lengyelország Leopard tankokat adjon Ukrajnának.

(Borítókép: Olaf Scholz és Boris Pistorius 2023. január 19-én. Fotó: Wolfgang Kumm / Getty Images)