Miért nem csökkentik itthon a zöldségek és a gyümölcsök áfáját?

A háztartások terheinek enyhítése érdekében Berlin az áfa csökkentését fontolgatja bizonyos élelmiszercikkek esetében. Az egészséges élelmiszerek áfájának megszüntetését már többször sürgette Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter.

Az alapvető élelmiszereket Németországban már most kedvezményes, 7 százalékos kulccsal adóztatják. A többi termék esetében az áfakulcs 19 százalék. Egy szakértő becslése szerint a gyümölcsök, zöldségek, gabonatermékek és növényi olajok áfamentessége évente mintegy 4 milliárd euró megtakarítást jelentene a német háztartások számára.

És újra összehasonlításul:

Németországban az alacsonyabb jövedelmű háztartások jövedelmük viszonylag nagy százalékát költik élelmiszerre a tehetősebb háztartásokhoz képest. Ők jobban profitálnának az élelmiszerekre kivetett áfa csökkentéséből.

A csemegeboltban 100 grammonként 5,99 euróért, kerekítve 2400 forintért kapható francia sajt körülbelül 40 centtel, 160 forinttal lenne olcsóbb, míg az élelmiszerboltban 100 grammonként a tizedéért, 60 centért, 240 forintért forgalmazott gouda sajt mindössze 4 centtel, 16 forinttal lenne olcsóbb – számította ki egy közgazdász. Sebastian Dullien szerint abszolút értékben a magasabb jövedelemmel rendelkezők többet takaríthatnak meg, de nem feltétlenül a teljes jövedelmükhöz viszonyítva.

Magyarországon egyébként a Németországban kilónként 2400 forintba kerülő goudához képest – 27 százalékos áfával – jóval ötezer forint felett van a legolcsóbb trappista kilója.

Az egészséges élelmiszer-fogyasztás serkentése

A pénzügyi enyhítés mellett az egyes élelmiszerek áfakulcsának célja az is, hogy a lakosságot a hústól az egészségesebb zöldségek fogyasztása felé terelje. Az áfacsökkentés ideális esetben ösztönözné az egészséges és fenntartható táplálkozást azáltal, hogy olcsóbbá válnának a gyümölcsök és zöldségek az állati eredetű élelmiszerekhez, köztük a húshoz képest – mondta egy német élelmezésügyi szakértő.

Az alacsonyabb árak a bioélelmiszereket is segíthetnék egy olyan időszakban, amikor a bioboltok és a kiváló minőségű biotermékeket forgalmazó üzletek masszív forgalomcsökkenéstől szenvednek – hangoztatta Joachim Rukwied, a Német Mezőgazdasági Szövetség vezetője.

Három éve – átmenetileg hat hónapra – a 19 százalékos német áfát 16-ra, a kedvezményes, 7 százalékost pedig 5 százalékra csökkentették.

A Bundesbank tanulmánya szerint az adócsökkentés 60 százalékát kapták vissza a vásárlók, az élelmiszeriparban pedig a végtermékek 70-80 százaléka esetében volt tapasztalható bolti árcsökkenés.

A helyzet azonban akkoriban merőben más volt: az áfacsökkentés nem csak az élelmiszerekre terjedt ki, az infláció nem volt olyan magas, mint ma, ráadásul kezdettől fogva tisztázott volt, hogy az adókedvezmény átmeneti.

Az állam költségei

A fogyasztói hatástól eltérően szakértők meg tudják becsülni, hogy mennyi pénztől esik el az állam. A német költségvetés számára jelenleg az élelmiszerekre kivetett 7 százalékos áfa évente mintegy 15 milliárd euró bevételt jelent.

Elmaradásával a kieső összeget más forrásokból kellene ellensúlyozni, ellenkező esetben tovább nőne a hiány. Az áfacsökkentés egyébként az inflációra csekély hatást gyakorolna.

A német szövetségi statisztikai hivatal szerint az élelmiszerek az infláció mérésére használt árukosár közel 10 százalékát tették ki tavaly, 2022-ben. Az áfacsökkentés vagy -törlés a becslések szerint 0,6-0,7 százalékkal mérsékelné az inflációt.

Ideiglenes áfacsökkentés Spanyolországban

Miközben Németországban még tart a vita az áfapolitikáról, néhány ország – köztük Lengyelország és Törökország – tavaly csökkentette az élelmiszerek, sőt a hús áfáját is.

A hús és a hal is átmenetileg, hat hónapig áfamentes.

Következésképpen csökkentek az árak, de a spanyol fogyasztóvédelmi szervezet január első hetében hét kiskereskedelmi láncot is feljelentett a versenyhivatalánál, mert az áfa megszüntetése ellenére sem csökkentették a kiskereskedelmi árakat.

Mit léphetne Magyarország?

Az élelmiszerárak 2021 novembere és 2022 novembere között mintegy 21 százalékkal emelkedtek nálunk. Összehasonlításul: Magyarország 44 százalékos élelmiszer-drágulásával felkerült a Világbank top 10-es listájára.

Az Index kérdésére az agrárközgazdász is a németek által célzott irányt javasolná, vagyis az egészséges étkezés alapanyagainak számító zöldség és gyümölcs áfájának a mérséklését. Raskó György úgy véli, nem mindegy, hogy az emberek nagy többsége csak zsíron, tésztán és olajon él. A 27 százalékos áfa miatt szinte minden zöldség és gyümölcsféle ára drágább, mint a szomszédos országokban. 

A szakértő figyelmeztet arra is, hogy az áfacsökkentéssel kevesebb veszteség érné az államot is, hiszen mivel romlandó áruról beszélünk, ezért amikor ezeket hajnalban leszedik, azonnal eladják a kereskedőknek a piacokon, és ott általában az áfát nem nagyon fizetik be utána. Ez amúgy is elveszített pénz, de ha öt százalékra vinnék le az áfáját, akkor valószínűleg már a nagy többség befizetné, tehát lenne egy kifehérítő hatása is egy ilyen lépésnek. 

A többi alapélelmiszer esetében már megtörtént az áfacsökkentés, viszont a zöldség-gyümölcsnél ez még hiányzik, ahogyan egy további lépésben elviselnék az áfacsökkentést a feldolgozott hústermékek is, úgymint a szalámi vagy a virsli. Ez azért is fontos lenne az emberek számára, mert Raskó György szerint a magyar háztartások még soha nem voltak ilyen rossz és kiszolgáltatott helyzetben az elmúlt 30 évben. Az infláció ilyen mértékű emelkedése komoly gátja a lakossági vásárlóerőnek.

Az Erste Bank vezető agrárszakértője az Index kérdésére felidézte, hogy az elmúlt tíz évben egymás után kerültek az ötszázalékos áfakörbe élelmiszerek. Vagyis ezek alapján már van némi tapasztalatunk arra vonatkozóan, hogy ezek mennyiben hatnak vagy hathatnak a fogyasztás élénkülésére. Az látszott, hogy az áfacsökkentés hatása tartósan nem tudott megjelenni az élelmiszerek árának mérséklésében, mert nagyon sok tényező befolyásolja egy élelmiszertermék árának a kialakulását, és ezek közül csak egy tényező az infláció, és lehet, hogy nem is a legfontosabb.

Fórián Zoltán utalt arra is, hogy az esetleges áfacsökkentés révén kieső bevétel a kormányzat számára csak úgy érné meg, ha ez az árcsökkentés olyan mértékű fogyasztásnövekedést generálna, amely egyensúlyba hozná a költségvetés áfabevételeit.

(Borítókép:   Németh Kata / Index)