Vucsics szerint Koszovó nem akar beszélgetni, pedig fontos lenne

A koszovói kormányfő szerdán találkozott Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával. A megbeszélést követően Albin Kurti kiemelte: a nemzetközi közösség most arról beszél, hogy a Szerbia és Koszovó között megkötött brüsszeli megállapodás alapján sürgősen meg kell alakítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, pedig a 33 megállapodás közül egyiknek sem lenne szabad fontosabbnak lennie a többinél.

A Koha Ditore című pristinai napilap csütörtöki beszámolója szerint Kurti azt mondta, az összes megállapodás közül csak a koszovói szerb önkormányzatok közösségéről szóló egyezmény akadt fenn az alkotmánybíróság szűrőjén, a testület szerint ugyanis annak megalakítása nem egyeztethető össze Koszovó alaptörvényével.

A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó, eddig nyilvánosságra nem hozott, úgynevezett francia–német tervvel kapcsolatban a koszovói miniszterelnök azt mondta: tiszteletben tartja, hogy a tárgyalások bizalmasak, de a megállapodások között akkor sem lehet hierarchikus sorrendet felállítani. 

A koszovói fél azért húzódozik a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításától, mert az nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerb kisebbségnek.

A szerb elnök a parlamentben válaszol minden felmerülő kérdésre

A Pannon RTV információi szerint február 2-án kezdődik a szerbiai parlament Koszovóról szóló ülése. Alekszandar Vucsics szerb elnök Instagram-oldalán közölt videóban jelentette be, hogy részt vesz az ülésen, és minden felmerülő kérdésre válaszol. Vucsics a héten ismertette azokat a problémákat, amelyekkel Szerbiának szembe kell néznie a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését illetően. Azt üzente: Szerbia és az ország érdekei mindig a pártok és az egyének érdekei előtt kell hogy álljanak, és csak közös erővel, egységesen lehet megküzdeni azért, hogy jobb jövője legyen az országnak.

Minden politikai szereplőnek felajánlottam a párbeszédet, a konzultációt, hogy megismertessem őket mindazzal a nyomással és mindennel, amivel Szerbiának szembe kell néznie. Azt mondták, hogy nem akarnak beszélgetni, legalábbis nagy részük nem akarja vállalni a nyilvános fellépést a politikai tevékenységéről

– fogalmazott Vucsics.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi vidékén tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is szórványban.