Növekszik a feszültség keleten, az Egyesült Államok bebiztosítja Tajvant

Az amerikai hadsereg készen áll arra, hogy megerősítse a Fülöp-szigeteki kulcsfontosságú támaszpontokhoz való kiterjesztett hozzáférést, miután Japánban jelentősen átalakították az amerikai erők elhelyezkedését − az amerikai és Fülöp-szigeteki tisztviselők szerint a fejlemények tükrözik a szövetségesek aggodalmát a régió egyre feszültebb biztonsági környezete miatt − írta meg a The Washington Post.

Bár a tárgyalások még folynak, a bejelentés már ezen a héten várható, amikor Lloyd Austin védelmi miniszter Manilában találkozik kollégájával, majd ifjabb Ferdinand Marcos elnökkel.

A bővítés magában foglal újabb Fülöp-szigeteki katonai támaszpontokhoz való hozzáférést, köztük valószínűleg kettőhöz az északi Luzon szigetén, ami elemzők szerint

Emellett megkönnyítik az együttműködést egy sor biztonsági kérdésben, beleértve a természeti katasztrófákra való gyorsabb reagálást.

„Nem irányulnak konkrét országok ellen”

A Fülöp-szigeteken az elmúlt hónapokban felmérték és értékelték az egyes helyszíneket, és legalább kettőt már kiválasztottak − mondta el a lapnak a külügyminisztérium egyik, névtelenséget kérő tisztviselője.

Egy Fülöp-szigeteki védelmi tisztviselő szerint, hogy az új helyszínekről „többé-kevésbé” már megszületett a megállapodás, de az csak a két védelmi miniszter találkozója után lesz majd hivatalos. A felek képviselői az elmúlt napokban folytatták a kulcsfontosságú részletek tisztázását, az új telephelyek közül legalább kettő Luzonban van − mondta.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a hónap elején tárgyalt az ügyről kollégájával, Eduardo Añóval, a Fehér Ház indo−csendes-óceáni szövetségesekkel való együttműködésének fokozására irányuló erőfeszítése részeként − mondta egy amerikai tisztviselő.

Az Egyesült Államokkal való fokozott katonai együttműködés „jó előjel a védelmi helyzetünk megerősítésének szempontjából” − mondta a Fülöp-szigeteki tisztviselő. Hangsúlyozta azonban, hogy a Fülöp-szigetek biztonságának megerősítésére irányuló törekvések „nem irányulnak egyetlen konkrét ország ellen sem”.

Növekvő feszültségek

Marcos „tisztában van a régió jelenlegi dinamikájával, és azzal, hogy a Fülöp-szigeteknek valóban meg kell erősödnie” – mondta a tisztviselő, hozzátéve, hogy az elnök szorosan figyelemmel kíséri a Tajvani-szorosban és a Nyugat-Fülöp-szigeteki tengeren zajló fejleményeket. „Már több ország részéről is történtek behatolások, és a feszültségek várhatóan még növekedni fognak.”

Bár a bázisokhoz való kiterjesztett hozzáférés önmagában nem jelenti a régió biztonságának zálogát, „azért ez elég komoly dolog” − mondta Gregory Poling, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának délkelet-ázsiai programjának igazgatója.

Ez nem csak abból a szempontból jelentős, hogy mit jelent egy tajvani vagy dél-kínai-tengeri vészhelyzet szempontjából. Ez azt jelzi, hogy a Fülöp-szigetek teljes mértékben támogatja a szövetség modernizálását, és megérti, hogy egy modern szövetség azt jelenti, hogy nekik is vannak kötelezettségeik

− fogalmazott.

Duterte alatt megingott a szövetség

A Fülöp-szigetek, amely egykor az Egyesült Államok területe volt, 1951 óta szerződésben foglalt katonai szövetségese az országnak. A második világháború után óriási volt az amerikai jelenlét, itt volt többek között a két legnagyobb külföldi amerikai katonai létesítmény. Ez a megállapodás 1991-ben ért véget, amikor a Fülöp-szigeteki szenátus az ország szuverenitásának megsértésére hivatkozva arra kényszerítette az amerikaiakat, hogy adják át az összes amerikai bázist a Fülöp-szigeteknek.

A kölcsönös védelmi megállapodás még komolyabb veszélybe került Rodrigo Duterte korábbi elnök kormányzása alatt, aki Washington helyett inkább Pekinget favorizálta. Duterte azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti azt a megállapodást, amely jogi védelmet nyújtott az amerikai katonáknak a Fülöp-szigeteken. Miután Austin 2021 nyarán meglátogatta, és szembesítette a Fülöp-szigeteki vizeken tapasztalható növekvő kínai agresszióval, Duterte visszavonta a fenyegetést.

Marcos tavalyi megválasztása folytatta a közeledést − Joe Biden elnök volt az első külföldi vezető, aki telefonon gratulált neki. A szövetség elmélyülésének gyökere azonban a tisztviselők szerint az a felismerés, hogy a régió egyre veszélyesebbé válik. Novemberben például a kínai parti őrség erőszakkal lefoglalta a Fülöp-szigeteki haditengerészet által vontatott kínai rakétaroncsokat az egyik Fülöp-szigetek által birtokolt sziget közelében. Decemberben kínai hadihajókat láttak a közeli vizeken. A múlt héten kínai hajók űztek el Fülöp-szigeteki halászokat az egyik zátonyról, ahol a Fülöp-szigetek kizárólagos halászati jogokkal rendelkezik.

Kína a Fülöp-szigetek legnagyobb kereskedelmi partnere, és a Marcos családot történeti szálak is fűzik Kínához: Marcos 1974-ben apjával, Ferdinand E. Marcos elnökkel és édesanyjával, Imelda Marcosszal Kínába látogatott, és találkozott Mao Ce-tung elnökkel. Ennek ellenére Marcos világossá tette, hogy látja a közelgő fenyegetést. A januári davosi gazdasági fórumon arra a kérdésre, hogy a dél-kínai-tengeri kérdés miatt tud-e nyugodtan aludni éjszakánként, úgy válaszolt, hogy

nem tudok. Sőt, napközben is ébren tart. Ez általában ébren tartja az embert.

Azt is elmondta, hogy „a Kína és Tajvan közötti feszültség szempontjából mi vagyunk a frontvonalban”, utalva arra, hogy a Fülöp-szigetek legészakibb szigetei mindössze mintegy 300 kilométerre vannak Tajvantól, és ez a legvalószínűbb hely, ahol a menekültek egy konfliktus esetén megjelenhetnek.

Marcos elmondta:

Biztonsági megállapodásaink vannak az Egyesült Államokkal, és ez most előtérbe került (…) a világunkban megnövekedett feszültségek miatt.

Marcos január elején Pekingbe utazott, ahol elmondása szerint felvetette a dél-kínai-tengeri aggodalmakat. Ezek közé tartozik, hogy Kína haditengerészete és parti őrsége megtagadja a filippínó halászok hozzáférését hagyományos halászterületeikhez, valamint mesterséges szigeteket épít a Fülöp-szigeteki vizeken. Bár több mint egytucatnyi, a turizmust, a kereskedelmet és az e-kereskedelmet érintő megállapodást kötöttek, később Davosban tett megjegyzései egyértelművé tették, hogy kapcsolatukban a biztonsági kérdés dominál.

Jelenleg öt támaszponton vannak jelen az amerikaiak

Az Egyesült Államoknak a 2014-es Megerősített Védelmi Együttműködési Megállapodás (EDCA) értelmében négy légi- és egy katonai támaszpont áll rendelkezésére a Fülöp-szigeteken. Az EDCA lehetővé teszi az amerikai hadsereg számára, hogy rotációs alapon jelen legyen a helyszíneken. Az öt bázis közül egyik sem Luzon északi részén található.

Novemberben Kamala Harris alelnök volt a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki ellátogatott a Fülöp-szigeteki Palawan tartományba, egy keskeny, de nagyjából 300 kilométer hosszú szigetre, amely a vitatott dél-kínai-tengeri határon fekszik. A látogatás idején egy magas rangú kormányzati tisztviselő megjegyezte, hogy a két szövetséges új helyszíneket jelölt ki „az együttműködés elmélyítésére”.

Ez a munka kiterjedne a biztonsági együttműködési gyakorlatokra, a közös kiképzési tevékenységekre, és lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy gyorsabban nyújtson humanitárius segítséget természeti katasztrófák esetén − mondta a tisztviselő. Az EDCA gazdasági előnyökkel is jár, mondta a tisztviselő, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok több mint 82 millió dollárt fektetett be a meglévő bázisokon, a projekteket támogató szerződések többsége pedig Fülöp-szigeteki vállalatokhoz került.

A várható EDCA-bővítés követi a hónap elején tett bejelentést, miszerint az amerikai tengerészgyalogság 2025-re átalakít egy Okinawán állomásozó egységet. A terv szerint egy új partvidéki tengerészgyalogos-ezredet telepítenének, fejlettebb harci képességekkel, például hajók elleni rakétákkal, amelyeket egy tajvani konfliktus esetén kínai hajókra lehetne kilőni.

A Pentagon már több mint egy évtizede igyekszik kibővíteni jelenlétét a Csendes-óceán nyugati részének szigetcsoportjai között, hogy Kína nehezebben összpontosíthassa esetleges támadásait az amerikai támaszpontok ellen. Ez azonban olyan országoknak is segítséget nyújt, mint a Fülöp-szigetek, hogy Kína ne rohamozhassa meg egyenesen őket, hogy Tajvan vagy Japán megtámadásához használja a területet − mondta Michael J. Green, a Sydney-i Egyetem Egyesült Államok Tanulmányok Központjának vezetője.

(Borítókép: Filippínó halászok elhaladnak egy kínai hajó mellett 2022. december 23-án. Fotó: STR / AFP)