Stratégiai partnerség jön létre Törökország és Magyarország között

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében.

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében.

Sajnos azt kell látni, hogy a transzatlanti világban, amelynek NATO-tagként egyszerre vagyunk részesei Törökországgal, nagyon kevesen beszélnek és talán még kevesebben tesznek bármit is a békéről, illetve a békéért

– fogalmazott.

„Nobel-békedíjat érdemelne Erdogan”

Majd kiemelte, hogy manapság már ahhoz is bátorság kell, hogy valaki a békéről beszéljen, sok esetben ez azonnal maga után vonja a liberális fősodor mindent lehengerlő bírálatait, az érintetteket „Putyin szövetségeseiként, az oroszok barátjaiként, a Kreml propagandistáiként” tüntetik fel.

Holott a háborúnak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni, ezt Törökország sikeres közvetítési kísérlete is bizonyította

– mondta, utalva a gabonaexport újraindításáról létrejött megállapodásra.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.

Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését Nobel-békedíjra.

„A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a Nobel-békedíjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik” – idézte szavait az MTI. 

A Török Áramlat felértékelődik

A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet–nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek.

Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték-rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt

– mondta a miniszter.

Ezt követően kitért a harmadik biztonsági kihívásra, az illegális migrációra is, amelynek kezelése Európa számára nem lehetséges Törökország nélkül. Aláhúzta, hogy Magyarország erős nyomás alatt áll, a hatóságok tavaly 260 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.

Ha Törökország nem tartja féken az illegális migrációt, akkor mi itt, Európában egy kezelhetetlen kihívással nézünk szembe

– jelentette ki, és felszólította a nemzetközi közösséget a szíriai menekültek hazatérését lehetővé tevő körülmények megteremtésére. „Ez Törökország békéje, stabilitása és nyugalma, illetve az egész, migrációval szembeni európai fellépés szempontjából is fontos” – vélekedett.

A kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását

A magyar–török együttműködés nagy segítséget jelent a három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében, és ennek fontosságát elismerve megállapodás született a két ország közötti stratégiai partnerség egy szinttel történő megemeléséről, az erről szóló egyezményt a következő magas szintű találkozón alá is írhatják – összegzett.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül.

„Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (…) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?” – tette fel a kérdést.

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig „baromságnak” minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. „Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet.”

Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter [j] fogadja hivatalában Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert 2023. január 31-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)