Már biztos: kínai kémléggömb repült Amerika fölött

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a léggömböt Kanadához és az Aleut-szigetekhez közel észlelték, mielőtt szerdán az Egyesült Államok légterébe lépett volna. Ott azonban felettébb érzékeny területek fölé ért, különösen Montanában, ahol a legtöbb amerikai atomrakéta silója található. Kanadai és amerikai légtérben is vadászgépek kísérték, Montana több repülőterén rendeltek el átmenetileg repülési tilalmat.

Végül a Pentagon – Joe Biden elnök katonai tanácsadóinak javaslatára – nem adott engedélyt az eszköz lelövésére, mert attól tartottak, hogy a földre hulló darabok kárt okozhatnak.

A kémléggömb akkora, mint három busz

A Pentagon nem sokat teketóriázott délután, közölte: magasan repülő megfigyelő léggömböt észlelt az amerikai légtérben az Egyesült Államok légvédelme. Ugyanakkor azt már nem voltak hajlandók elárulni, hogy pontosan merre jár jelenleg.

A hatalmas léggömb talpazatán napelem található, de felszerelhető a megfigyeléshez szükséges mindenféle eszközzel, így radarral, kamerákkal, szenzorokkal vagy más kommunikációs eszközökkel. Ezek a megfigyelő léggömbök általában 24 és 37 kilométeres magasságban haladnak, míg a vadászgépek 20 kilométerig merészkednek fel, az utasszállító gépek utazási magassága általában 12 ezer méter. 

Az eszközt több magas rangú politikus, köztük Marco Rubio republikánus szenátor, a szenátus hírszerzési különbizottságának alelnöke is egyértelműen kínai kémléggömbnek minősítette.

A kínai kémléggömb az Egyesült Államok felett aggasztó, de korántsem meglepő

– írta Twitteren Rubio, kiemelve, hogy Pekingnek az Egyesült Államokra irányuló kémtevékenysége „az utóbbi öt évben drámaian nőtt és vakmerőbbé vált”.

„A léggömb a kereskedelmi repülőgépek repülési zónája felett halad, nem jelent katonai vagy fizikai fenyegetést az emberekre” – jelentette ki Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője. Hozzátette: az utóbbi években észleltek már hasonlót, és leszögezte: lépéseket tettek annak érdekében, hogy a léggömb ne juthasson „érzékeny információkhoz”.

A Pentagon bejelentése után aztán megszólalt a kínai külügyi szóvivő is. Mao Ning közölte: senki ne vonjon le elhamarkodott következtetést a Pentagon bejelentéséből, „mielőtt a nyilvánvaló tényeket meg nem állapítják. Kína felelősségteljes ország, amely mindig is szigorúan betartotta a nemzetközi jogot” – szögezte le, hozzátéve, Peking vizsgálja a bejelentést.

A kínai–amerikai kapcsolatokban rosszkor jött a lufi

Az amúgy is eléggé feszült kínai–amerikai viszonyt még inkább megterheli a kémléggömb ügye – vélik elemzők. Antony Blinken amerikai külügyminiszter várhatóan jövő héten utazik Pekingbe. Tom Cotton republikánus szenátor a kémszerkezet hírére a látogatás lemondására szólította fel a tárcavezetőt.

Blinken szóvivője később az ABC csatornának elárulta: a külügyminiszter elhalasztotta kínai látogatását, ugyanis nem szerette volna, ha a kémléggömb ügye lett volna a központi téma. Lemondani ugyanakkor nem akarta, mert az jelentős visszalépés lett volna a két ország kapcsolatában.

Craig Singleton Kína-szakértő rámutatott, hogy a hidegháború alatt az Egyesült Államok és a Szovjetunió gyakran vetett be ilyen jellegű, alacsony költségvetésű hírszerzési eszköznek tartott ballonkat.

Mindeközben a kanadai védelmi minisztérium bejelentette, újabb ballont észlelt a légterében, de megfigyelés alatt tartja.

(Borítókép: Egy feltételezett kínai megfigyelő léggömb látható az égen Montana tagállam egyik városa, Billings felett. Fotó: Chase Doak / Reuters)