Léggömb, műhold: hogyan kémkedik Kína Amerika után?

Az Egyesült Államoknak sem kell a szomszédba menni, ha éppen kémkedni akar Kínában. Folyamatosan próbál adatokat szerezni a pekingi kormányról, a beépített emberektől a jeladókig mindent használ, nem idegen a modern technikai eszközök alkalmazása, például légtérellenőrző és megfigyelő gépek folyamatos röptetése a vitatott hovatartozású kínai szigetek fölött.

Amerikai szakértők azt állítják, Peking minden lehetséges eszközt felhasznál, hogy stratégiai előnyre tegyen szert legnagyobb geopolitikai ellenfelével, az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanezt a kínai illetékesek is elmondják, csak éppen az amerikaiakról. Alább végigvesszük, hogy milyen eszközökkel kémkedik Kína az USA után.

Léggömb és műhold

Bár a kémléggömb megjelenése az Egyesült Államok területe fölött egyöntetű felhördülést okozott republikánusok és demokraták között, nem ez volt az első ilyen jellegű próbálkozás. Külügyi és katonai tisztviselők megerősítették a CNN-nek, hogy hasonló kémléggömb-berepüléseket észleltek az elmúlt években többször is Guam és Hawaii fölött, tehát ezekről tudomásuk van Joe Biden katonai vezetőinek. A mostani annyiban volt más, hogy a léggömb Montana állam fölött lebegett, éppen az amerikai atomarzenál érzékeny területei fölött. 

Ugyanakkor adódik a kérdés, hogy miért ilyen régimódi eszközt alkalmaztak a kínaiak, miért nem műholdat. Peter Layton, az ausztrál Griffith Egyetem Ázsia Intézetének munkatársa, az ausztrál légierő korábbi pilótája azt mondja, a kémléggömb használata évtizedekre nyúlik vissza, egészen a hidegháború korszakáig. Abban az időben az amerikaiak több száz kémléggömböt küldtek fel, hogy megfigyeljék ellenfeleiket.

Ám mivel a fejlett műhold-technológiák sokkal pontosabb kémtevékenységet tettek lehetővé, ezért a léggömböket már nem használják. Legalábbis eddig ez volt a gyakorlat. Azonban a fejlett elektronikai eszközök miniatürizálásával, úgy látszik, a léggömb megint egy alkalmas eszköznek tűnhet az illegális információszerzéshez.

A kisebb eszközök miatt a léggömbök szállította hasznos teher súlya is kevesebb, vagyis a léggömbök mára már kisebbek és olcsóbbak lettek, nem beszélve arról, hogy sokkal egyszerűbb elindítani őket, mint a műholdakat – teszi hozzá az ausztrál szakértő.

Mobilhálózatok átjátszótornyai

Montanában, több ezer négyzetkilométeren terül el a Malmstrom légibázis, ahol mintegy száz, kilövésre kész atomrakéta pihen a silókban. Olyan Minuteman III. típusú rakéták ezek, amelyek az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnoksága alatt állnak, és az atomtölteteket akár hatezer kilométerre is célba tudják juttatni.

A silók közelében mobilhálózat átjátszótornyai állnak, amelyeket egy vidéki vezeték nélküli távközlési szolgáltató üzemeltet. Azonban az FCC, a Szövetségi Távközlési Bizottság már korábban felhívta a figyelmet, hogy ezekben az átjátszókban kínai technológiát alkalmaznak, ami biztonsági szakértők szerint alkalmas lehet, hogy azok segítségével a kínaiak adatokat gyűjtsenek, vagy potenciális hálózati támadást indítsanak kiemelten fontos katonai berendezések ellen. A technológiát szállító Huaweit már egy ideje kerülik a legnagyobb amerikai távközlési szolgáltatók, és nemzetbiztonsági szempontból a szövetségi kormánynak is fenntartásai vannak a kínai céggel szemben.

Ugyanakkor a kisebb, vidéki távközlési szolgáltatók előszeretettel alkalmazzák és vásárolják az olcsó kínai hardvert az átjátszókban. Már 2018-ban figyelmeztette az embereket az amerikai belső és külső elhárítás a Huawei termékek és eszközök használatára. Szakértők felhívták a figyelmet, ilyen rendszerek létfontosságú bázisok közelében álló átjátszókba telepítése óriási veszélyforrás rejt.

Föld és területvásárlás

2017-ben a kínai állam jelezte, hogy Washingtonban, a Nemzeti Arborétum területén 100 millió dollár értékben építene egy nagyon autentikus kínai kertet, templomokkal, épületekkel és egy 20 méteres pagodával. A helyi döntéshozók nagyon belelkesedtek, hiszen a létesítmény turisták ezreit vonzotta volna. Azonban amikor az elhárítás is alaposabban szemügyre vette a terveket, kiderült, hogy a pagoda például Washington legmagasabb pontján állna, alig 3 kilométerre a Capitoliumtól, vagyis tökéletes lehallgatóhelynek bizonyult.

A pagodát olyan anyagokból akarták egyébként építeni, amelyek diplomáciai csomagként érkeznek az Egyesült Államokba, tehát nem mennek keresztül a vámvizsgálaton, hanem elkerülik azt. Amikor ez kiderült, azonnal elkaszálták a tervet.

2017-ben a szövetségi ügynökségek már vizsgáltak érdekes kínai földterület-vásárlásokat kritikus infrastruktúrák közelében, de bezártak egy helyi kínai konzulátust is, amely állítólag hemzsegett a kémektől. Egyre több helyen akadályozták meg, hogy kínai lehallgatóberendezéseket telepítsenek kormányzati hivatalok vagy katonai létesítmények közelében. 

Diákok, tudósok, üzletemberek

Peking nem finnyás, amikor az USA-ban élő tudósok, üzletemberek vagy éppen ott tanuló diákok behálózásáról van szó. Letartóztatások és ítéletek is születtek. Legutóbb januárban kapott nyolc év börtön egy volt kínai diák, aki a pekingi kormánynak kémkedett, amikor adatokat gyűjtött az Egyesült Államokban élő mérnökökről és tudósokról.

Egy másik esetben 2013-ban érkezett az USA-ba egy fiatal, aki Illinois-ban tanult elektromérnöknek, később jelentkezett tartalékosnak. Tavaly szeptemberben ítélték el, mert a vádak szerint a kínai állambiztonságnak dolgozott. Olyan Amerikában élő kínaikról gyűjtött adatokat, akik beszervezhetők, és mérnökként, tudósként dolgoztak az amerikai hadügyi megrendeléseket teljesítő cégeknél. A férfi révén a kínai hírszerzés elsősorban amerikai cégek által fejlesztett fejlett űr- és műhold-technológiák területéről akart információkhoz jutni. 

A férfi munkáját Hszu Jan-jün, egy hivatásos kém, a kínai állambiztonság egyik részlegvezető helyettese irányította. Hszut 2022-ben ítélték 20 év börtönre, amiért kereskedelmi titkokat akart ellopni amerikai repülőgépgyártóktól. Ő volt az első kém, akit kiadtak az Egyesült Államoknak, miután egy hosszú, FBI vezette nyomozást követően letartóztatták Belgiumban.

(Borítókép: A Chinatown bejárata 2015. szeptember 26-án Bostonban. Fotó: Paul Marotta / Getty Images)