A lengyelekkel együtt megint kilógtunk az uniós sorból, ezúttal Iránban

1979. február 11-én ért véget az iráni forradalom, amelynek során az iszlamisták megdöntötték a sah uralmát, magukhoz ragadták az ország vezetését és megágyaztak annak a teokratikus Iránnak, amelyet ma ismerünk. Emiatt a mai rezsimnek az iráni forradalom napja kivételesen fontos esemény, amelyről minden évben ünnepi keretek között emlékeznek meg, és amelyre – mint ilyenkor szokás – az Iránban kiküldetésben lévő külföldi diplomatákat is meghívják.

Azonban a teokratikus diktatúrával szemben lázadó civilek idén arra szólították fel a diplomatákat, hogy bojkottálják az ünnepségeken való részvételt, amiért a tavaly szeptemberben kitört iráni tüntetésekre – amelyek azért indultak, mert az azóta hivatalosan megszüntetett, de gyakorlatilag még mindig működő erkölcsrendészet meggyilkolta a 22 éves Mahsza Aminit – a hatalom kegyetlen elnyomással reagált.

A tüntetéseket a hatalom erőszakosan verte le. Ezreket vettek őrizetbe vagy ítéltek akár halálra – az Iran Human Rights szervezet legfrissebb összesítései szerint 488 ember vesztette életét a tüntetések során, köztük 64 gyerek és 39 nő; míg 2023 első 26 napján összesen 55 embert végeztek ki.

A civilek e hangját meghallva az Európai Unió tagállamai úgy döntöttek, teheráni nagyköveteik bojkottálják az ünnepséget, azonban az Index úgy értesült, hogy

Így Varga-Haszonits Zoltán lengyel kollégájával személyesen hallgathatta végig, ahogy Ebrahim Raiszi iráni elnök például arról értekezik, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz az emberi jogok kapcsán, és véleménye szerint ezek az „arrogáns hatalmak” eszkalálják a feszültséget a régióban és a világon egyaránt, majd azzal is megvádolta a Nyugatot, hogy hibrid háborút folytat Irán ellen, és a tüntetéseket ezen államok szervezik, hogy destabilizálják országát.

Később Raiszi békülékenyebb hangnemet ütött meg, a párbeszéd és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, de ezt leginkább a szomszédos és ázsiai országokra értette – legalábbis az állami Farsnews Agency tudósítása szerint.

Itt a magyar külügy válasza, hogy miért vettünk részt az ünnepségen

Megkerestük a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy megtudjuk,

• miért vett részt Varga-Haszonits Zoltán az eseményen személyesen annak ellenére, hogy az EU 27 tagállamából 25 tagállam bojkottálta a részvételt;
• a magyar külügy tudtával vett-e részt az eseményen Varga-Haszonits Zoltán. Ha igen, ki engedélyezte a részvételt? Ha nem, várható-e valami retorzió az ügyben?
• Magyarország miért nem csatlakozott az EU többi tagországának bojkottjához?
• Mi a magyar kormány hivatalos álláspontja Iránnal kapcsolatosan?

Megkeresésünkre a tárca sajtóosztálya csak szűkszavúan reagált, válaszukat teljes terjedelmében, változatlanul alább közöljük:

Valamennyi nagykövetünktől elvárjuk, hogy a magyar érdekek képviselete mellett a kölcsönös tisztelet talaján állva keressék az együttműködés lehetőségét a fogadó országgal. Ebbe beletartozik az állami ünnepi rendezvényeken való, protokoll szerinti részvétel is, amely feladatnak a magyar nagykövet eleget tett.

A józan ész és a pragmatikus hozzáállás politikájának keretében Magyarország és Irán jelenleg is kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésén dolgozik.

Az eset híre eljutott a tengerentúlra is, és amint az alábbi tweetből is látszik, nem váltott ki osztatlan lelkesedést az amerikai szenátus külügyi bizottságánál. Köztudott, hogy az USA és Irán évtizedek óta nincs túlságosan baráti viszonyban. A bejegyzés szerint örvendetes az uniós konszenzus az iráni forradalom napjának bojkottja ügyében, és nem meglepő Orbán Magyarországának viselkedése, hiszen a magyar vezető túl gyakran fog össze autokratákkal. Ugyanakkor csalódottságot keltő a csend Lengyelország részéről. Senkinek nem lenne szabad ünnepelnie egy olyan rezsimet, amelynek ennyi vér tapad a kezéhez. 

(Borítókép: Ebrahim Raiszi iráni elnök 2022. november 29-én. Fotó: Iranian Presidency / AFP)