Helyszíni beszámoló Törökországból: élő adásban mentenek embereket a romok alól

Egeresi Zoltánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, Törökország-szakértő Ankarában végezte kutatómunkáját, amikor a földrengés híre elérte. Lapunknak elmondta, az elmúlt hetekben járt azokon a helyeken, ahol az épületek a földdel váltak egyenlővé.

Bejártam Hatayt, és most megrendítő látni a képeket azokról az utcákról, ahol néhány napja még sétáltam. Állandó kapcsolatban vagyok az ottani barátaimmal, aggódom értük

– mondta Egeresi Zoltán.

Péntek kora délután a hivatalos adatok alapján már több mint 22 ezer volt a földrengéssorozat halálos áldozatainak száma, azonban vélhetően a mentési munkálatok folytatásával és az idő előrehaladtával ez a szám csak emelkedni fog. A sebesültek száma is nagyon magas, több mint 74 ezer, és a szakértő szerint várhatóan köztük is lesznek olyanok, akik belehalnak a sérüléseikbe. 

Varázsszavak: remény és csoda

Ráadásul az időjárás kedvezőtlen: megérkezett a tél, az északibb területeken hóesés nehezíti a mentési munkálatokat, de még a mediterrán területeken is hideg van, így a kihűlés veszélye nő. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a földrengés utáni ötödik napon a török hírcsatornák talán leggyakrabban használt szava immár a remény és a csoda. 

Egeresi Zoltán elmondta: a mostani az utóbbi évtizedek legnagyobb veszteséggel járó törökországi földrengése, a halálozások száma már túllépi az 1999-es izmiti földrengését, amikor 16-18 ezren vesztették életüket. A 20. században a legnagyobb az erzincani földrengés volt 1939-ben, abban több mint 30 ezer ember vesztette életét. 

A magas számok részben abból fakadnak, hogy a hétfőn történt földrengés, pontosabban földrengések különösen pusztítók voltak. A Richter-skála szerint több komoly földrengéshullám történt: a két nagy erejű, 7,4–7,8-as erősségű, Pazarcik- és Elbistan-központú földrengés Kahramanmaras megyében volt, Gaziantep megyében pedig két 6-os fölötti rengéshullám pusztított február 6-án, amit nagyon sok építmény már nem bírt ki. 

Miért van ennyi áldozat?

Az áldozatok magas száma és a mentési nehézségek abból fakadnak, hogy nagy területet érintettek a földrengések. Törökország 85 megyéjéből 10, a földrengés által érintett összterülete Magyarországénál is nagyobb, csaknem 100 ezer négyzetkilométer, a lakosság száma 14-15 millió az ott élő szíriai menekültekkel együtt. 

A terület jelentős része hegyvidéki, de a völgyekben, dombosabb területeken nagyvárosok épültek. A rengések által érintett Gaziantep városának lakossága – amelynek legendás vára is összedőlt – nagyobb, mint Budapesté. 

A déli Hatay tartományban lévő Antakya városáról egyik helyi barátom azt írta, most már nincs többé. Egy Debrecennél valamivel nagyobb városról van szó

– tette hozzá Egeresi Zoltán.

A szakértő elmondta: a hivatalos statisztika szerint több mint 6400 épület áll romokban vagy rongálódott meg teljesen, de ahogy halad a károk felmérése, valószínűleg nagyobb lesz a végleges szám, és meghaladja majd a tízezret. Ezek jelentős része többemeletes tömbház, jelenleg megbecsülhetetlen, hány embert érinthetett, különösen az első nagy, hajnalban érkező földrengés.

Mit lép a török kormány?

Már elkezdődött, de a következő hetek, hónapok egyik kulcskérdése a kormányzati válaszlépések értékelése lesz. 

Sajnos még mindig vannak olyan helyek, ahova nem jutottak el a mentésben részt vevők, de ezek száma egyre fogy, s inkább a hóhelyzet vagy a földrengés miatt megrongálódott utak miatt nehezen megközelíthető hegyvidéki falvak érintettek

– mondja a szakértő.

– ők érthetően elégtelennek látják a hatóságok intézkedéseit. Ahogy azok a százezrek is, akik elveszítették valamely hozzátartozójukat. 

Egeresi Zoltán megítélése szerint nem csupán a földrengésre adott gyors válaszok nehézkessége vagy hiánya kerül majd górcső alá, hanem az épületek állapota, az állami szabályozás hiánya vagy betartásának elmaradása is. Szintén beszédtéma lesz később a szabályozások betartása vagy a mentés közben a dezinformációra való hivatkozással a Twitter blokkolása.

Innentől kezdve vérmérséklettől, pártállástól függ a kormányzati lépések megítélése

– emelte ki a szakértő.

Ráadásul az ország egyik legsokszínűbb lakosságú területéről van szó: nagy számban élnek – különösen keleten – kurdok, délen arabok, sok szíriai menekült is itt talált új lakhelyre. Vallás szempontjából szintén megosztott a térség – tette hozzá Egeresi Zoltán. A szunnita többség mellett nagy számban élnek alevik (ők ráadásul jellemzően nem a kormánypártra adják szavazatukat), valamint kis keresztény közösségek is, főleg Hatay megyében, Antakyában és környékén. 

A kormány igyekezett minimalizálni a károkat, szinte azonnal a nemzetközi közösséghez fordult, ennek köszönhetően több kontingensben több ezer ember érkezett az országba, köztük magyar mentőszolgálatosok. 

Már több mint 100 ezer ember vesz részt a mentési munkálatokban, több mint százezer sátrat állított fel a török katasztrófavédelem (AFAD), és folyamatos az élelmiszerek, takarók, gyógyszerek, felszerelések küldése az érintett területekre, de a megrongálódott utakon a logisztika is probléma. 

A kormánytagok is jelen vannak a régióban, Recep Tayyip Erdogan török elnök is egymás után járja az érintett megyéket – hogy ezt hogy ítéli meg a török társadalom, majd a következő hetekben fog kikristályosodni.

Mindenesetre a török társadalom pártállástól függetlenül összefogott. Nagyon megható példáit látni a szolidaritásnak, bányászcsapatok megindulásának az érintett területekre, orvosok és egyéb önkéntesek jelentkezését, az adománygyűjtés megindulását

– mondta Egeresi Zoltán.

A hírcsatornák folyamatosan közvetítenek, és immár a remény fontosságát hangsúlyozzák, ahogy napokkal a földrengés után is élő adásban mentenek ki embereket a romok közül. Talán túlzás nélkül kijelenthető, hogy mindenki ott próbál segíteni, ahol tud, hiszen ez egy olyan szintű katasztrófa, ami az egész országot érinti valamilyen formában, mivel nagyon sokan laknak földrengésveszélyes övezetben, így Izmir környékén vagy a Márvány-tenger térségében, számukra különösen fenyegetők a keleti események. 

A szakértő kiemelte,

Olyan szomszédos országokból is érkeztek mentőcsapatok, amelyekkel az utóbbi években inkább konfliktusos volt a török külpolitika. Így például Görögországból (az 1999-es földrengéshez hasonlóan, ami akkor a két nép egymásra találását és egy ideig a diplomáciai viszonyok erőteljes javulását is eredményezte) vagy Izraelből, ahonnan 450 fős különítmény érkezett. 

Nyugatabbra mentek az otthonukat elvesztők

A további kérdés majd a megmenekült emberek elhelyezése. Sokan közösségi házakban, sátortáborokban, megint százezrek pedig a nyugatibb, biztonságosabb megyékben húzták meg magukat, jobb esetben valamely rokonnál vagy barátnál.

A nagy feladat a romok eltakarítása után az újjáépítés lesz

– mutatott rá Egeresi Zoltán. Nemcsak az összedőlt épületeket kell eltakarítani, hanem a megmaradt, de komolyabb károkat szenvedő épületeket is. A statikailag nem megfelelőnek ítélt épületeket kiürítik és lerombolják, emiatt egész városrészeket kell teljesen az újjáépítés előtt a földdel tenni egyenlővé, elhordani a romokat, és korszerű feltételeknek megfelelően újjáépíteni.

Ennek finanszírozása pedig nagy kérdés. Törökországnak segítségre lesz szüksége

– hangsúlyozza a szakértő.

Az EU svéd elnöksége – az ország NATO-csatlakozásának török kormányzat általi akadályozásának tükrében mindenképp figyelemre méltó módon – márciusra már donorkonferenciát hirdetett Törökország és Szíria támogatására. 

Egeresi Zoltán végül elmondta: a károkat egyelőre nehéz felbecsülni, valószínűsíthetően több milliárd, de inkább tíz-húsz milliárd dollár lesz.

(Borítókép: Egy német segélyszervezet csapatai 100 órával a pusztító földrengés után egy nőt mentenek ki Kirikhanban a romok alól. Fotó: Handout / I.S.A.R. / AFP)