Moszkva államcsínyt tervez, Moldovába küldené az ukrán vezetés ellen bevetett csecseneket

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerint Oroszország államcsínyt tervez a közeljövőben Moldovában. Emiatt Kisinyov megerősíti biztonsági erőit, hogy ellensúlyozza Oroszország terveit – tette hozzá.

Oroszország tényleg azt akarja, hogy minden újra fellángoljon. Ott egy olyan feszültségpontot teremthetnek, amelyre maximálisan oda kell figyelnünk

– fogalmazott.

Az RNBO titkára szerint a Kreml bevonhatja a moldovai puccskísérletekbe azokat a csecsen harcosokat, akiket tavaly februárban Oroszország azzal a feladattal küldött Ukrajnába, hogy likvidálják az ország vezetését.

Danilov hozzátette, hogy ezek a csecsenek jelenleg Törökországban tartózkodnak és ott „mentősként” dolgoznak.

Most szorosan figyelemmel kísérjük, hogy ezek a mentők ne kerüljenek Kisinyovba. Ismerjük a nevüket és a vezetéknevüket is

– hangsúlyozta.

Moldova megkapta a figyelmeztetést

Maia Sandu moldáv elnök megerősítette, hogy megkapta a figyelmeztetést Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől Moszkva lehetséges terveiről. Sandu kormánya közölte, hogy

az elnök folyamatos kapcsolatban áll az európai országok állam- és kormányfőivel és más külső partnerekkel, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az illetékes hatóságaink az ország biztonságának szavatolásán dolgoznak, és partnereink minden információs támogatását felhasználva igyekeznek megelőzni és megakadályozni az államunk aláásására irányuló kísérleteket.

Február 9-én Zelenszkij az Európai Tanács előtt tartott beszédében azt mondta, hogy az ukrán hírszerzés lehallgatott egy orosz tervet, amely Moldova feletti „ellenőrzés megteremtésére” irányult, és hogy figyelmeztette erről Sandu elnököt.

Zelenszkij szerint az is kiderült, „hogy ki, mikor és milyen intézkedésekkel fogja megtörni Moldova demokratikus rendjét és megalapozni az ország feletti ellenőrzését”.

„Ne ismételje meg Kijev hibáit”

Korábban Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes az orosz médiának adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Moldova és a NATO fokozott együttműködése „aláássa az ország biztonságát”. A helyettes külügyminiszter ezek után felszólította Kisinyovot, hogy „ne ismételje meg Kijev hibáit”.

Kisinyov intenzívebb együttműködése a NATO-országokkal katonai és haditechnikai téren olyan tényező, amely nagyobb mértékben aláássa Moldova saját biztonságát. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy ország meggondolatlan pumpálása nyugati fegyverekkel vagy NATO-kontingensek telepítése a területén nem növeli biztonságát és szuverenitását, hanem éppen ellenkezőleg, közelebb viszi a katasztrófához

– fogalmazott Galuzin.

Az ország vezetése azonban ennek ellenére is azt reméli, hogy az év végéig megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Natalia Gavrila miniszterelnök brüsszeli látogatása alkalmával elmondta, nem keresi a „rövidebb utakat”, és teljesíti az eljárás hivatalos megindításához szükséges feltételeket.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a maga részéről bizakodását fejezte ki, hogy Moldova 2023-ban megkezdheti a tárgyalásokat. Szerinte Moldova „megérdemli, hogy az európai család része legyen”.

(Borítókép: Maia Sandu moldáv elnök. Fotó: Yoan Valat / Pool / Reuters)