A kereszténydemokraták győztek a berlini tartományi választáson
További Külföld cikkek
- Vörös listára helyezhetik az Interpolnál a Magyarországra menekült lengyel miniszterhelyettest
- Új külügyminisztert nevezett ki a szíriai vezetés
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
- A szerb elnök bejelentette: Moszkvába utazik az uniós kormányfő, aki összekapott Zelenszkijjel
Az ellenzéki CDU a szavazatok 28,2 százalékát gyűjtötte össze, 10,2 százalékponttal erősödve az előző, 2021-es törvényhozási (képviselőházi) választáson elért 18 százalékhoz képest − közölte az MTI.
A CDU csaknem negyedszázada, 1999 óta először nyert választást a tartományi rangú német fővárosban.
Az eddigi kormánykoalíció legnagyobb tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 18,4 százalékkal a második, 3 százalékponttal gyengülve a 2021-es 21,4 százalékhoz viszonyítva.
Ez az SPD leggyengébb berlini tartományi választási eredménye.
Nagyobbik koalíciós partnerük, a Zöldek ugyancsak 18,4 százalékon végeztek − mindössze 105 szavazattal szereztek kevesebbet, mint a szociáldemokraták −, 0,5 százalékponttal gyengülve a 2021-ben elért 18,9 százalékhoz képest.
A koalíció legkisebb tagja, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) is gyengült, a 2021-es 14,1 százaléknál 1,9 százalékponttal kevesebbet, 12,2 százalékot szerzett.
A liberálisok kiestek a törvényhozásból
Az ellenzéki liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az 5 százalékos bejutási küszöb alatti, 4,6 százalékos eredménnyel végzett, 2,5 százalékponttal gyengülve a 2021-es 7,1 százalékhoz képest. A liberálisok így kiestek a képviselőházból.
A szélsőjobboldali ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) kismértékben erősödött, a legutóbbi választáson elért 8 százalékos eredményt 1,1 százalékponttal javítva 9,1 százalékot szerzett.
A választási részvételi arány 63 százalékos volt, csökkent a 2021-es 75,7 százalékhoz képest.
Kai Wegner, a CDU tartományi vezetője a választás után közölte, hogy az eredményt egyértelmű kormányalakítási felhatalmazásként értelmezik, és napokon belül megkezdik az egyeztetéseket a koalíciós lehetőségekről.
A CDU lehetséges partnere az SPD vagy a Zöldek. A párt a szociáldemokratákhoz közelebb áll, mint a Zöldekhez. Az egykori NDK állampártjának utódszervezetéből és nyugati baloldali szerveződések egyesülésével létrejött Baloldallal nem kívánnak együttműködni. Kizárják a koalíciót az AfD-vel is, amellyel más párt sem hajlandó együttműködni.
A CDU–SPD vagy CDU–Zöldek-koalíció mellett lehetséges még egy újabb SPD–Zöldek–Baloldal összetételű koalíció is, de gyenge választási eredményük és a CDU nagyarányú győzelme miatt nem valószínű, hogy az eddigi kormánypártok megkockáztatják a folytatást.
A berliniekkel a 2021-es választást ismételtették meg, amelyet hiányosságok miatt érvénytelennek nyilvánított a tartományi alkotmánybíróság. A kampányt helyi ügyek, mindenekelőtt a lakásínség, a közlekedési nehézségek és a közigazgatást feszítő gondok határozták meg. A városvezetéssel szembeni elégedetlenséget leginkább a CDU tudta kiaknázni.
A második világháború óta még nem volt megismételt választás
A második világháború utáni német történelemben egyedülállóan megismételt választás miatt a törvényhozási ciklus nem kezdődik elölről, vagyis a következő választást alapesetben nem öt év múlva tartják, hanem 2026-ban.
Berlinben 2021. szeptember 26-án, a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással együtt rendezték meg a tartományi és a kerületi választásokat, és egy helyi népszavazást is tartottak két lakásüzemeltető nagyvállalat köztulajdonba vételéről. A voksolást a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló távolságtartási szabályoknak megfelelően kellett megtartani. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy pont azon a napon rendezték meg a német főváros világhírű éves nemzetközi futóversenyét, a Berlin Marathont, amely miatt sok helyütt megbénult a közlekedés.
Az érvénytelennek nyilvánított tartományi választások ügyében végzett vizsgálatok szerint a választás előkészítése sem volt megfelelő, nem volt például elegendő számú szavazólap és választási urna minden szavazókörben, és nem volt meg a szükséges számú személyzet sem a voksolás lebonyolításához. Az egyedi nehézségek és a rendszerszintű hiányosságok miatt tömegek kényszerültek többórás várakozásra, és sokan nem tudtak, vagy nem tudtak időben, az urnazárás hivatalos ideje előtt élni szavazójogukkal.
(Borítókép: Kai Wagner. Fotó: Fabian Sommer / AP / DPA / MTI)