- Külföld
- diplomáciai botrány
- antiszemitizmus
- ukrajna
- amerikai egyesült államok
- külgazdasági és külügyminisztérium
- ensz
Újabb diplomáciai botrány az Egyesült Államok és Magyarország között
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Múlt hét végén a New York-i ENSZ-székházban magas szintű ülést tartottak az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről. Házigazdaként az ülésen felszólalt Linda Thomas-Greenfield is, az Egyesült Államok nagykövete, aki rögtön a beszéde elején Magyarországra irányította a teljes hallgatóság figyelmét azzal, hogy
állítása szerint amíg Ukrajnában zsinagógákat ér orosz rakétacsapás, addig Magyarországon holokauszt-emlékművet rongálnak vandálok.
A nagykövet beszédében Magyarország arra volt példa, hogy „az antiszemitizmus szerte a világon elterjedt és növekszik. A gyűlölet ezen legrégebbi formája ismét fenyegeti a zsidó emberek biztonságát és az összetartozás érzését, amelyet megérdemelnek.” Hozzátette, hogy „ezt a gyűlöletet nemcsak a szélsőséges csoportok szítják, hanem a mainstream politikai vezetők, népszerű hírességek és hatalmi pozícióban lévő emberek is. A gyűlöletet online és személyesen is tovább fokozzák. Közvetlenül és közvetve. Burkoltan és kint, a szabadban.”
Korlátozták a magyar nagykövetet
A magyar delegáció az ülésen hiába vett részt, az amerikai házigazda nem adott felszólalási lehetőséget, így a magyar nagykövetnek az ülést követően személyesen kellett eljárni az alaptalan állítások miatt.
A magyar diplomaták megkeresték Linda Thomas-Greenfield nagykövetet, és miután kérdőre vonták, hogy mire alapozza az ülésen tett állításait,
az amerikai képviselet zárt ajtók mögött elismerte, hogy hibáztak, és valójában Svédországban történt az az incidens, amikor megrongálták Raoul Wallenberg szobrát.
A magyar nagykövetség ezután nyilvánosság előtti korrekciót kért az Amerikai Egyesült Államok képviseletétől, amire azonban az amerikaiak eddig nem voltak hajlandóak. Sőt, az Index birtokába jutott dokumentum szerint az amerikai diplomácia a maga részéről azzal tekinti lezártnak az ügyet, hogy a beszéd hivatalos leiratában
áthúzták a Magyarországra vonatkozó részt.
A külügyminisztérium megdöbbent
Lapunk megkereste Paczolay Mátét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivőjét, aki felháborítónak nevezte a történteket. Mint mondta:
egészen felháborító, hogy az ENSZ nyújtotta széles nyilvánosság előtt alaptalan és hamis állításokat tett az Egyesült Államok nagykövete Magyarországról. Mivel a magyar delegációnak nem biztosítottak felszólalási lehetőséget az amerikai házigazdák, így csak az ülést követően tudtunk panasszal élni. Az ügy jelenleg ott tart, hogy zárt ajtók mögött az amerikai fél elismerte, hogy hibázott, de ezen túlmenően nem adtak ki sem tisztázó, sem bocsánatkérő nyilatkozatot, ami egy ilyen szituációban minimum elvárás a diplomáciában. Ami még megdöbbentőbb, hogy miután nyilvánvalóan kezdett kellemetlenné válni az ügy, a beszéd hivatalos leiratában nemes egyszerűséggel áthúzták a Magyarországra vonatkozó részt, ezzel kezelve a helyzetet.
Paczolay Máté hozzátette, hogy a magyar külügyi vezetés értesülései szerint valószínű, hogy az amerikai nagykövet beszédírója tévesztett:
amennyiben tényleg csak egy felkészületlenségből fakadó hibáról van szó, és nem szándékos csúsztatásról, úgy érthetetlen, hogy a képviselet miért nem ad ki nyilatkozatot a helyzet rendezése érdekében.
A külügyi szóvivő szerint az egész esemény komolyan vehetőségét megkérdőjelezi, hogy egy antiszemitizmussal foglalkozó kiemelt jelentőségű ülésen minden körültekintést nélkülözve valótlanságokat lehet állítani egy országról a teljes diplomáciai kar jelenlétében mindenféle következmény nélkül.
Paczolay Máté hangsúlyozta, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, és minden magát nyíltan zsidónak valló személy biztonságban érezheti magát az országban, ellentétben egyes nyugat-európai nagyvárosokkal.
Már volt előzménye a konfliktusnak
Pár nappal korábban, február elején már volt egy éles szóváltás Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete között. David Pressman a Politicónak azt mondta, hogy szerinte a magyar politikusok gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de az uniós szankciók ellenzésétől kezdve az orosz tűzszüneti javaslatokig továbbra is a Vlagyimir Putyin orosz elnök által támogatott nézeteket hangoztatják. A nagykövet értetlenségének adott hangot, szerinte ugyanis nem szolgálja az Magyarország érdekeit, ha orosz oligarchákat véd a magyar kormány.
A magyar diplomácia vezetője az ATV-nek nyilatkozva válaszolt:
teljesen érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá. Nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon.
Szijjártó Péter szerint amikor Magyarország nagyköveteket fogad, akkor reméli, hogy a küldő ország őket „azért küldi ide, hogy a két ország kapcsolatának javításán, fejlesztésén dolgozzanak, a kölcsönös tisztelet talaján állva. Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket, feltételezem, azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, mi hogy éljünk a saját hazánkban” – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: „ennek a korszaknak vége van, Magyarország egy szuverén ország. Nekünk senki nem mondhatja meg kívülről, hogy hogy éljünk, ezért aztán érdektelen, hogy más ország állampolgára – legyen az egy nagykövet is – mit gondol a magyarországi belpolitikai folyamatokról.”
(Borítókép: Linda Thomas-Greenfield. Fotó: John Lamparski / Getty Images)