Kiszivárgott Putyin terve: Oroszország újabb országot akar bekebelezni
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
A kiszivárgott dokumentum részletezi, Moszkva hogyan tekint szomszédjára egy új „Nagy-Oroszország” létrehozására irányuló nagyobb terv részeként.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újra akarja teremteni Oroszország korábbi határait Ukrajna és Belarusz bekebelezésével, írja a Telegraph.
A Kyiv Independent által megszerzett, 17 oldalas „stratégiai dokumentumot” a nyugati hírszerzés tisztjei „hitelesnek és hihetőnek” minősítették.
A Szovjetuniótól 1990-ben függetlenné vált Belarusz átvételére irányuló Kreml-projekt állítólag csaknem 24 éve létezik.
A kiszivárgott dokumentum szerint Oroszország tovább bővíti katonai jelenlétét Belaruszban, amíg az nem válik állandóvá, és a belorusz hadsereg nem felel meg az orosz előírásoknak.
A Kreml tervei között szerepel az is, hogy Minszk és Moszkva közös valutát és adórendszert vezet be 2030-tól.
Nem világos, hogy ez az orosz rubelt jelenti-e, de elenyésző a valószínűsége annak, hogy Oroszország megváltoztatná saját valutáját.
Moszkva céljai Belarusszal ugyanazok, mint Ukrajnával. A különbség annyi, hogy az oroszok Belaruszban a kényszerítés eszközére támaszkodnak, nem pedig a háborúra. De a végső cél ugyanaz, vagyis a nagyarányú bekebelezés
– mondta Michael Carpenter, az Egyesült Államoknak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált nagykövete.
Putyin folyamatosan növeli a befolyását
Az úgynevezett „uniós állam” terve, amelyet először 1999-ben dolgoztak ki, addig került háttérbe, amíg Belarusz kedvezményt nem kért az orosz olajra.
A Kreml – politikai engedményekért cserébe – beleegyezett az árcsökkentésbe, így Vlagyimir Putyin fokozatosan egyre nagyobb ellenőrzést tudott gyakorolni Minszk felett, mivel Aljakszandr Lukasenka elnök helyzete bizonytalan volt otthon.
Az orosz vezető 2021-ben támogatta kollégáját a hatalom megtartásában, miután Lukasenko az elnökválasztás manipulálása miatt tömegtüntetésekkel nézett szembe.
A páros most azon dolgozik, hogy 2025-re egy „politikai integrációs” megállapodás jöjjön létre a két ország között, amely az annexiós tervek nagy részét írásban rögzíti. Ez lehetővé tenné a Kreml számára, hogy a következő öt évben befejezze a politikai-katonai hatalomátvételt.
Belarusz csak akkor csatlakozik Vlagyimir Putyin ukrajnai háborújához, ha egy másik ország úgy dönt, hogy támadást indít ellene – jelentette ki február 16-án a belorusz elnök.
„Belarusz csak egyetlen esetben hajlandó harcolni az oroszok oldalán: Ha akár egyetlen katona is Belarusz területére lép, hogy megtámadja a népemet” – idézte Aljakszandr Lukasenka elnököt a BelTa belorusz állami hírügynökség.
Kedden a belorusz védelmi minisztérium a határ közelében lévő ukrán csapatok felvonulására figyelmeztetett.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, keddi percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Orosz–belorusz közös hadgyakorlat 2022 februárjában. Fotó: Russian Defense Ministry / Handout / Anadolu Agency / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
