Vlagyimir Putyin bejelentése visszatérés a hidegháború korszakába

„Az elmúlt napokban Ukrajnában és Nyugaton mozgósítást, esetleg a nyílt hadüzenet bejelentését vetették fel mint lehetséges üzeneteket, míg Oroszországban egy új szövetségi integrációs projektről vagy geopolitikai lépésekkel kapcsolatos találgatásokról esett szó” – összegezte a korábbi híreket Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Ehhez képest a beszéd harci cselekményekkel és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó része a már elhangzott üzeneteket ismételte meg: Oroszország a Donbász védelmében kezdett hadműveletekbe, és ellentétben a Nyugattal, azt megelőzően „őszintén törekedett a békére”.

A beszéd jelentős része a belpolitikáról, így az orosz közönségnek szólt, nem függetlenül Oroszország nemzetközi helyzetétől

– mutatott rá a kutató.

Az orosz elnök beszédét Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője is úgy értékelte, hogy inkább a belpolitikai ügyekről szólt.

„Szociális kérdéseket vitatott meg, kitért a segélyekre és támogatásokra, komoly hangsúlyt helyezett az oktatásra – kiemelte, hogy az idei év a pedagógusok és a mentorok éve –, a családi értékekre. A családi pótlékok indexálásáról beszélt, hozzátéve, hogy ezek kiterjednek – ahogy korábban a Krímre, úgy most – a Donyecki és Luhanszki területekre is. Beszédében kitért az orosz kultúra fontosságára, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak történelmi egyetemes joga van arra, hogy erős legyen. Véleményem szerint inkább, úgymond, befelé szólt” – fejtette ki az Eurázsia Központ szakértője.

Fókuszban a gazdaság

Kosztur András szerint a Vlagyimir Putyin által sorolt szociális és gazdasági intézkedések lényegi üzeneteit öt pontban lehet összefoglalni.

1. Oroszország gondoskodik azokról, akik az ország védelméért dolgoznak, akár a fronton, akár a hadiiparban;
2. a világban többségben vannak azok az országok, amelyek megbízható partnernek bizonyultak, a velük való kapcsolatok bővítéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések már megkezdődtek;
3. Oroszország a saját lábára kell álljon, ezért a gazdaságfejlesztési programok mellett az alapkutatások támogatását is növelik, és felsőoktatási reformot hajtanak végre;
4. általában bővül a szociális támogatások és fejlesztések köre, és ezek az újonnan elcsatolt területekre is kiterjednek majd;
5. az orosz gazdaság ellenállt a szankcióknak.

A kutató hozzátette: politikai szempontból kiemelendő még, hogy Vlagyimir Putyin többször is hangsúlyozta a fronton harcoló önkéntesek szerepét, illetve kitért a haditudósítók munkájának fontosságára.

„Két olyan csoportról van szó, amelyek nagy tekintélynek örvendenek a »különleges hadművelet« támogatói körében, de az állami bürokráciával és a hivatalos hadvezetéssel nem mindig felhőtlen a viszonyuk” – mutatott rá Kosztur András.

Politikai üzenet a társadalomnak

Seremet Sándor szerint az egyik fő üzenet, amely végigkísérte az idei beszédet az orosz egység volt mind kulturális, mind társadalmi szinten. Sok szó esett az orosz vezetés szociális intézkedéseiről, mint például a segélyekről és támogatásokról a veteránok részére, kedvezményes lakhatási lehetőségek biztosításáról a védelmi iparban dolgozók számára, vállalkozói hitelekről, továbbá adókedvezményekről az olyan vállalatok számára, amelyek orosz gyártású IT- és egyéb, főként mesterséges intelligenciát is alkalmazó technológiákat vásárolnak, illetve alkalmaznak.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet: az orosz elnök talán először beszélt részletesen a privatizáció során meggazdagodott vállalkozókról, akik a vagyonukat külföldre vitték, luxustermékeket és ingatlanokat vásároltak belőle, ahelyett hogy otthon fektették volna be, most pedig, amikor vagyonukat a nyugati hatóságok befagyasztották, az orosz átlagpolgárok közül senki sem sajnálja őket.

Az orosz elnök szerint ha ezek az emberek nem akarnak Nyugaton másodrendű polgárként élni, haza kell térniük, majd a haza javára kell fordítaniuk és újjáépíteniük vállalkozásaikat. Más kérdés, hogy Putyin nem javasolt gyakorlati intézkedést, így inkább az orosz társadalom hangulatának megfelelő politikai üzenetről van szó

– fejtette ki Kosztur András.

Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy az orosz elnök többször is leszögezte: Oroszország piaci eszközökkel, a vállalkozói kezdeményezőkészség segítségével állt ellen a szankcióknak, tehát az állami gazdaságirányításhoz nem térnek vissza.

Seremet Sándor is kitért arra, hogy Vlagyimir Putyin a hazai termékek vásárlására ösztönözte a vállalkozókat, a gazdasági és pénzügyi elitet pedig arra: vagyonukat tartsák Oroszországban, mivel külföldön a vásárolt rangok ellenére is csak másodrendűek lesznek.

Új szintre lépne az orosz gazdaság

Oroszország gazdasági helyzetéről Seremet Sándor megjegyezte: az orosz GDP különböző becslések szerint 2,5-3,5 százalékot romlott, de az orosz központi bank intézkedéseinek köszönhetően a pénzügyi rendszer viszonylag stabil tudott maradni.

Az importhelyettesítési politika valóban ért el bizonyos sikereket az orosz gazdaság egyes területein, de az importtól való függése továbbra is nagy. Ezt egyrészt meglévő tartalékokból is biztosítják, másrészt párhuzamos import útján. Ezért a szankciók hatása rövid távon valóban kevésbé látványos, azonban közép- és hosszú távon, ha a meglévő hiányosságokat nem sikerül pótolni, ezek a hatások érezhetőbbé válhatnak

– fejtette ki az Eurázsia Központ szakértője.

Beszédében Vlagyimir Putyin azt mondta: az ellátási láncok változnak, de most olyan partnerekkel működik együtt Oroszország, akik megbízhatók és kiszámíthatók. Azt is kijelentette, hogy a fő cél nem az orosz gazdaság alkalmazkodása a szankciós körülményekhez, hanem stratégiailag új szintre emelése.

Beköszönt a hidegháborús korszak

A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint Vlagyimir Putyin továbbra is egyensúlyt tart fenn a radikálisabb és a liberálisabb érdekcsoportok között, noha az előbbieknek több tekintetben is engednek, az elmúlt 30 év gazdasági-társadalmi berendezkedését csak kiigazítani tervezik, nem alapjaiban megváltoztatni.

Kosztur András úgy véli, hogy az orosz elnök beszéde végén tért ki a nemzetközi közvélemény számára leginkább fontos bejelentésére: Oroszország felfüggeszti részvételét a stratégiai támadófegyverek számát korlátozó New START (oroszul SZNV–3) egyezményben. Mivel a kölcsönös ellenőrzések már így is ellehetetlenültek az USA és Oroszország közötti feszültségek miatt, a kutató szerint ennek a lépésnek is inkább szimbolikus jelentősége van. Seremet Sándor szerint is az orosz–amerikai szerződés felfüggesztése az idei beszéd egyik legfontosabb pontja.

Ami érdekesebb, az a Putyin által közölt információ, hogy az Egyesült Államok atomfegyver-kísérletekre készül. Erre hivatkozva az orosz elnök is utasítást adott arra, hogy a hadsereg és a Roszatom kezdje meg a felkészülést a nukleáris tesztekre

– idézte fel Kosztur András.

Bár Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Oroszország csak akkor hajtja végre a kísérletet, ha arra az Egyesült Államok már sort kerített, a kutató kiemelte: a nukleáris tesztekhez való visszatérés a hidegháborús állapotok visszatérésének egy újabb jele lehet.

A kérdésre, hogy mi következik az orosz elnök beszédéből a háború további menetére nézve, az Eurázsia Központ szakértője azt válaszolta: Vlagyimir Putyin többször elmondta, hogy a kollektív Nyugat stratégiai vereséget kíván Oroszországra mérni, de nem győzhetik le, tehát nincs szó meghátrálásról.

„Arról, hogy a háború intenzitásán mennyire mutatkozik meg a hadászati támadófegyverek számának csökkentéséről szóló orosz–amerikai szerződésben való részvétel felfüggesztése, egyelőre nehéz bármit mondani. A tétek továbbra is emelkednek” – jelentette ki az Eurázsia Központ szakértője.

Az orosz elnök beszédére érkezett első nemzetközi reakciókat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze. 

Az orosz elnökön kívül Joe Biden amerikai elnök is beszédet mond kedd délután vagy este (pontos időpontot egyelőre nem közöltek).

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: Sputnik / Reuters)