CIA-igazgató: Putyin vesszőfutása elbizonytalaníthatja Kínát is
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
Burns egy vasárnap sugárzott televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak „nagyon komolyan” kell vennie Hszi azon törekvését, hogy végső soron átvegye a hatalmat Tajvan fölött, még akkor is, ha a katonai konfliktus elkerülhető − közölte az AP hírügynökség.
Tudjuk, és ez nyilvánosságra is került, hogy Hszi elnök utasította a kínai katonai vezetést, hogy 2027-re álljon készen Tajvan megszállására, de ez nem jelenti azt, hogy elhatározta, hogy 2027-ben vagy bármikor máskor megszállja Tajvant
− mondta Burns a CBS Face the Nation című műsorában.
„Megítélésünk szerint Hszi elnök és katonai vezetése ma már kételkedik abban, hogy képesek lennének-e végrehajtani ezt az inváziót” − mondta.
Tajvan 1949-ben szakadt el Kínától egy polgárháborút követően, amelynek eredményeként a kommunista párt átvette az irányítást Kína szárazföldi részén. Az önálló közigazgatással rendelkező sziget szuverén nemzetként viselkedik, de az Egyesült Nemzetek Szervezete és egyetlen nagyobb ország sem ismeri el. 1979-ben Jimmy Carter elnök hivatalosan elismerte a pekingi kormányt, és megszakította a Tajvannal való diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul a kongresszus elfogadta a tajvani kapcsolatokról szóló törvényt, amely megteremtette a folyamatos kapcsolatok alapját.
A Nyugat összefogása elbizonytalaníthatja Pekinget
Az Egyesült Államok már számos alkalommal kimutatta, hogy Kínával szemben a demokratikus szigetországot támogatják. Joe Biden elnök kijelentette, hogy az amerikai erők megvédik Tajvant, ha Kína megpróbálná megszállni. A Fehér Ház szerint az amerikai politika nem változott, egyértelművé téve, hogy Washington Tajvan státuszának békés rendezését szeretné elérni. Arról hallgat, hogy egy kínai támadás esetén esetleg amerikai erőket küldenének-e válaszul.
A vasárnapi interjúban Burns azt mondta, hogy az Egyesült Államok és az európai szövetségesek Ukrajnának nyújtott támogatása Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziója után egyelőre potenciális elrettentő erőként hathat a kínai tisztviselők számára, de azt mondta, hogy egy esetleges Tajvan elleni támadás kockázata csak erősödni fog.
Azt hiszem, ahogyan Putyin ukrajnai tapasztalatait nézték, ez valószínűleg megerősített néhány ilyen kételyt
− mondta Burns. „Szóval, csak annyit mondanék, hogy szerintem az erő esetleges alkalmazásának kockázata valószínűleg annál nagyobb lesz, minél több idő telik el” – tette hozzá.
(Borítókép: Hszi Csin-ping. Fotó: Feng Li / Pool / Getty Images)