A finn parlament elfogadta a NATO-csatlakozásról szóló jogszabályt

A tervezetet még Sauli Niinistö finn köztársasági elnöknek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. Finnország – Svédországgal együtt – tavaly májusban, három hónappal az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, amelynek védelméért mind ez ideáig egyedül volt felelős. 

Ahhoz azonban, hogy a két ország teljes jogú tagja lehessen az észak-atlanti szövetségnek, minden jelenlegi tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási jegyzőkönyvüket.

Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta: országa kész jóváhagyni a finn csatlakozást, szemben a svéddel. Törökország kezdetektől ellenezte a svéd csatlakozást, mert megítélése szerint Svédország kurd terroristáknak szolgál menedékül.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, a szavazást megelőző napon Helsinkibe utazott, és találkozott Sanna Marin finn miniszterelnökkel, valamint közös sajtótájékoztatót tartott vele.

Jens Stoltenberg úgy fogalmazott: már mindkét ország teljesítette az Ankara által tavaly nyáron megszabott feltételeket, ezért itt az ideje, hogy ratifikálják a csatlakozási kérelmet. Sanna Marin is ezt tette, és azzal érvelt a finn NATO-csatlakozás mellett, hogy a tagság az egyetlen olyan körülmény, amelyet Oroszország tiszteletben tart.

Két ország ratifikációjára várnak

Mint megírtuk, a két ország eddig semleges országnak számított, annak ellenére hogy 1994 óta tartanak fent kapcsolatot a NATO-val. Eddig a svéd és a finn közvélemény is kiállt a katonailag semleges státusz mellett, azonban a 2022. február 24-én elindított orosz agresszió Ukrajna ellen megváltoztatta az álláspontjukat: azóta Finnországban például a reprezentatív kutatások szerint a társadalom 74 százaléka áll ki a NATO-csatlakozás mellett, míg a svédek 60 százaléka támogatja a katonai szövetséghez való csatlakozást – mindkét szám az eddigi legnagyobb a közvélemény-kutatások szerint.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozását már csak két országnak kell ratifikálnia: Törökországnak és Magyarországnak. A magyar Országgyűlés március 1-jén kezdte tárgyalni a Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmének támogatásáról szóló javaslatot. Az ügyben Novák Katalin is megszólalt, aki szerint nagyon összetett, súlyos döntésről van szó.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés. Ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni. Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt 

– fogalmazott az államfő, majd hozzátette, hogy bízik az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében.