Új szakaszába lépett a háború, komoly robbanások rázták meg Oroszországot

Hétfő este egy drón találta el az orosz Rosznyeft energetikai óriásvállalat olajraktárát a Fekete-tenger északkeleti partján. Az éjszaka készült képeken egy égő olajraktárt lehetett látni. A másnapi fotókon pedig az egyik olajtartály felrobbanása okozta nagymértékű károk voltak megszemlélhetők – írja a lap.

Egy másik, ukrán gyártású UJ–22-es drónt a jelek szerint nem sokkal azelőtt lőttek le, hogy elérte volna a célját. A pilóta nélküli harci repülőgép Moszkvától mindössze 70 kilométerre délkeletre, Gubasztovo falu közelében zuhant le.

Eine Drohne wurde in der Nähe einer #Gazprom-Anlage in Kolomna, 500 km von der ** Grenze entfernt, gefunden. Eine in der** produzierte UJ-22-Drohne mit einer Reichweite von 800 km. Es ist möglich, dass der gleiche Drohnentyp verwendet wurde, um die Ölanlage in Tuapse anzugreifen. pic.twitter.com/W4Ze9VOpRD

— @BrennpunktUA **** (@BrennpunktUA) February 28, 2023

Kedd este óta további feltételezett ukrán dróntámadások célpontja volt a határ menti Belgorod városa, a Krasznodar közelében fekvő Adygea régió és a Szentpétervártól 14 kilométerre délre fekvő Pulkovo repülőtér.

Kijev megérezte a vérszagot

Ukrajna nem szokta vállalni a felelősséget az ilyesfajta akciókért, Kijev legfeljebb csak utalásokat tesz arra, hogy dróntámadásait Oroszországon belül hajtotta végre – emeli ki a Bild írása.

Ennek egyszerű az oka: a Nyugat nem szeretné, ha az ukrán hadsereg orosz területeket támadna a szövetségesektől kapott modern fegyverekkel. Ez ugyanis a háború kiszélesedéséhez, rosszabb esetben a III. világháború kirobbanásához vezetne – erre a Kreml gyakran fel is szokta hívni a NATO és az Egyesült Államok figyelmét.

Érdekes adalék, hogy február végén Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna fegyverraktárakra csapjon le orosz területen, különösen a belgorodi régióban, mondván, hogy az Ukrajna elleni orosz támadások gyakran a Belgorodi területről indulnak.

Szkibickij arról is beszélt, hogy Ukrajna tavasszal ellentámadásba lendülhet. Erről a következőt mondta:

Ukrajna összes megszállt területének felszabadítása a cél, beleértve a Krímet is. Csak akkor állunk le, ha visszaállítjuk a Szovjetunió szétesésekor kialakított határokat.

A Kreml nem hisz az ukránoknak

Moszkva nem hiszi el azt az ukrán hivatalos állítást, miszerint Kijev nem támad orosz területeket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva.

„Nem hisszük el” – jelentette ki Peszkov Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnöki irodavezető tanácsadójának arra az állítására reagálva, miszerint „Kijev nem mér csapásokat az Oroszországi Föderáció területére”.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten lévő létesítmények ellen megkísérelt súlyos ukrán dróncsapást akadályozott meg.

A tábornok szerint hat drónt lelőtt a légvédelem, négyet pedig rádióelektronikai harcra szakosodott egységek tettek üzemképtelenné, személyi sérülés nem történt, kár nem keletkezett. Konasekov szerint az orosz ellenőrzés alá került többi régió felett az elmúlt nap folyamán 15 ukrán drónt lőttek le. Emellett az orosz légierő megsemmisített egy ukrán Szu-24-es repülőgépet, írja az MTI.

Oroszország közben továbbra is használ támadó drónokat ukrán célpontok ellen. Az agresszor szerda este négy iráni gyártmányú Shahid–136-os kamikaze drónnal támadta Ukrajnát északi irányból. Az ukrán légvédelem mind a négy drónt megsemmisítette.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, szerdai percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép:  A 3. ukrán vasdandár katonái egy harckocsin 2023. február 23-án. Fotó:  Vadim Ghirda / AP / MTI)