Reuters: Az Egyesült Államok Kínát is szankcionálná

Négy amerikai tisztségviselőre és más forrásokra hivatkozva arról ír a Reuters, hogy az Egyesült Államok szövetségeseket keres ahhoz, hogy a Kínai Népköztársaságot is szankcionálják az orosz–ukrán háború miatt, amennyiben kiderül, hogy Peking valóban fegyvert vagy egyéb katonai segítséget nyújt Oroszországnak.

Mint az amerikai hírügynökség írja, a lehetséges, Kínával szembeni szankciókról szóló egyeztetések még nagyon korai szakaszban vannak, de az Egyesült Államok szeretne minél több országot meggyőzni a fontosságáról – elsősorban a gazdag, demokratikus nyugati országokat összefogó G7-csoport tagjai közül keresnek a szankciók melletti szövetségest.

A témában tartott eddigi tárgyalásokat nem hozták nyilvánosságra, a Reutersnek pedig a Biden-adminisztráció pénzügyi tárcája – amely az adminisztráción belül a szankciók kivetésével foglalkozik – nem kívánta kommentálni az értesülést. A hírügynökség szerint valószínű, hogy Joe Biden amerikai elnök a témát felvetheti Olaf Scholz német kancellárnak, akivel most pénteken találkozik a Fehér Házban.

A legutóbbi, február 24-i G7-csúcstalálkozón a résztvevők olyan szöveget fogadtak el Washington kezdeményezésére, amely felszólította a harmadik országokat, hogy „fejezzék be Oroszország háborújának anyagi támogatását, ellenkező esetben súlyos retorziókkal nézhetnek szembe”. A Reuters szerint a szöveg ugyan nem említi Kínát, de e részét egyértelműen Pekingnek célozták.

Ugyanakkor az elmúlt időszakban Kína és Oroszország közeledni kezdett egymáshoz: Hszi múlt héten prezentált egy tizenkét pontból álló béketervezetet, amivel Peking szerint lezárhatnák az orosz–ukrán háborút. A tervezetet Európában és Nyugaton is szkepticizmussal fogadták, míg Zelenszkij úgy reagált, szeretettel várja Hszi Csin-ping kínai elnököt is Kijevben, hogy személyesen tekintsék át a háború helyzetét.

Oroszország még 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, hivatalosan abból a célból, hogy „nácitlanítsák” a szomszédos országot, valójában pedig oroszbarát rezsimváltás lehetett a cél, és Ukrajna nyugati közeledésének megállítása. A villámháborúnak szánt háború azonban azóta is tart: az oroszok alulbecsülték az ukrán ellenállást és felül saját hadseregük képességeit, így a frontvonalak befagytak, jelenleg egyik fél sem tud a másik fölé nőni a csatatéren.

Azt, hogy a háború első éve hogy nézett ki, képeken keresztül ebben a cikkünkben mutattuk be, míg azt, eddig hogyan folyt a háború, ebben a cikkünkben magyaráztuk el.

(Borítókép: Joe Biden és Hszi Csin-ping 2013. december 4-én. Fotó: Lintao Zhang / Getty Images)