Kicsoda az egykori katona, akit most iktatnak be Csehország új államfőjének?

Január 13–14-én tartották a cseh elnökválasztás második fordulóját, ahol végül fölényesen a függetlenként induló, ám a SPOLU-kormánykoalíció (ebben benne van a jobbközép, klasszikus liberális Petr Fiala cseh miniszterelnök vezette Polgári Demokratikus Párt, a kereszténydemokrata KDU–CSL, illetve az utóbbiból korábban kiváló TOP 09) által támogatott Petr Pavel győzedelmeskedett a korrupciós botrányba keveredő – a vádak alól később felmentett – exminiszterelnök Andrej Babissal szemben.

A választáson a jó kampányának köszönhetően végül Pavel szerezte meg a legtöbb szavazatot, aki leginkább a nyugatorientált nézeteivel és a sikeresnek mondható katonai múltjának hangsúlyozásával győzte meg a cseh választókat, pedig a kampány során az ő szekrényéből is hullottak ki csontvázak.

Pavelt március 9-én délután iktatják be a Cseh Köztársaság negyedik elnökeként. De pontosan ki is ő?

A sikeres katona, akit nem kaszált el az előző rendszerben betöltött pozíciója 

A novemberben 61. életévét betöltő Pavel már gyerekkora óta katonának készült: már középiskolában is katonai gimnáziumba járt, onnan pedig a vyskovi Cseh Fegyveres Erők Katonai Iskolájában folytatta tanulmányait, ahol 1983-ban végzett.

Katonaként részt vett a délszláv háborúban az ENSZ békefenntartó erők tagjaként, ahol többek között 55, a szerbek által beszorított francia katona életét mentette meg, amiért nemcsak Prágában, de Párizsban is kitüntették.

2002-ben dandártábornokká léptették elő, majd a különleges védelmi erők parancsnoka lett. Később – ugyan csak közvetve, de – szolgált az iraki háborúban, míg aktív katonai karrierje csúcsát az jelentette, amikor 2012 és 2015 között a Cseh Fegyveres Erők Vezérkarának főnöke volt.

Ugyanakkor nem csak Csehországban töltött be pozíciókat: karrierje során többször is képviselte országát a nemzetközi színtéren, majd pedig 2015-ben a NATO Katonai Bizottsága elnökévé választották, amely pozíciót egészen mandátumának lejártáig, 2018-ig töltötte be. Még ebben az évben leszerelt, méghozzá a békeidőben adható legmagasabb katonai rendfokozattal, hogy civilként később egyetemi tanárként és tanácsadóként keresse kenyerét.

Ráadásul nem csak szimplán párttag volt: 1988-ban kezdte a katonai hírszerzésnél a hároméves képzését, amit a bársonyos forradalom után fejezett be. A rendszerváltozás után ugyan úgy fogalmazott, a kommunista állampárthoz való csatlakozása hiba volt, és szerinte későbbi karrierjével bebizonyította, hogy valójában mindig is a Cseh Köztársaságot és jelenlegi nyugati szövetségeseit szolgálta.

Azonban a többnyire titkosított dokumentumok miatt pontosan nem tudhatjuk, konkrétan milyen tevékenységet folytatott a kommunista időkben, mivel önéletrajza hiányos, ő maga pedig nem árul el sok mindent karrierjének erről a szakaszáról.

Az ukránbarát atlantista politikus

Pavel szinte az éppen most leköszönő Milos Zeman antitézise. Míg Zaman többször is nyíltan hangoztatta, hogy szerinte a cseheknek jobb kapcsolatokra kellene törekedniük Kínával és Oroszországgal, addig Pavel világnézete egyértelmű: szerinte a Cseh Köztársaság jövője az Európai Unióban, illetve a NATO-ban van.

Kampánya során a szlogenje az „Állítsuk vissza a rendet és a nyugalmat a Cseh Köztársaságban” volt, emellett elkötelezett atlantista politikusként mellszélességgel kiáll az orosz agresszió miatt kivetett szankciók mellett, illetve az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatásokat is pártolja.

Annak ellenére, hogy kampányában egyfajta rendpártiként pozicionálta magát, és a jobboldali kormánypártok álltak be mögé, olyan progresszívnek mondható ötleteket is támogat, mint például az azonos neműek házassága, vagy a vagyonok jobb újraelosztása.

Alapvetően elsősorban reprezentatív funkciókat lát el, maximum politikai válság idején nő meg a szerepe, amikor leválthatja, illetve kijelölheti az új miniszterelnököt. A cseh parlamentben elfogadott törvényeket ugyan megvétózhatja, de vétóját a Képviselőház abszolút többséggel felülbírálhatja, míg a Szenátus által megszavazott törvényeket nem dobhatja vissza. 

Ugyanakkor az eddig nem elég határozott külpolitikát vivő Petr Fiola miniszterelnököt jól kiegészítheti a nemzetközi színtéren: bár a külpolitika irányát a kormányfő határozza meg, annak kivitelezését a külügyminiszter irányítja, azonban azt „kifelé” leginkább az államfő képviseli.

Ezt pedig már leendő elnökként is megkezdte: például megválasztása után szembemenve az egy Kína-elvvel, összerúgta a port Pekinggel, amiért fogadta a Peking szerint kínai szakadár tartomány, valójában de facto önállóan működő Tajvan államfőjének, Caj Jing-vennek a telefonhívását, emellett a kampány után is többször bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Pavel korábban eleve abban jelölte meg indulásának okát, hogy tart attól, hogy Babis Orbánhoz hasonló illiberális államot akar kiépíteni.

Pavel beiktatása után mandátuma öt évig szól, lejárta után egyszer választható újra.

(Borítókép: Petr Pavel elnökjelölt győzelmét ünnepli 2023. január 28-án Prágában. Fotó: Lukas Kabon / Anadolu Agency / Getty Images)