Az eddigi legnagyobb kihívással néz szembe a német kormánykoalíció

Március közepén prezentálhatja a német pénzügyminiszter, a szabaddemokrata Christian Lindner a 2024-es költségvetés tervezetét az Olaf Scholz vezette német szövetségi kormánynak. A pártok jelenleg nem tudnak megegyezni, hogy a kormány elsősorban mire költsön jövőre:

• az SPD modernizálni akarja a hadsereget, a Bundeswehrt;
• a Zöldek leginkább a környezetvédelemre és a gyermekvédelemre költenének;
• míg az FDP főként az adókat szeretné csökkenteni.

Ez a három álláspont pedig nem egyeztethető össze, mivel Christian Lindner felmutatta a stoptáblát, ha költekezésről van szó: a 2021 novemberében kötött koalíciós szerződésre hivatkozva eltörölné az adósságfék felfüggesztését, azaz visszatérne ahhoz a politikához, amelynek megfelelően a kormány csökkentené a költségvetési hiányt, és korlátozná az államadósság növekedését.

A közlekedési lámpa rossz zsaruja

A fiskálisan konzervatív politikát követő Lindner ezzel még a választások előtti ígéretének tesz eleget: az FDP vezére már akkor is azt állította, hogy ha az FDP kormányra kerül, akkor rendet tesznek a költségvetésben, és levágják a felesleges tételeket.

Most pedig a pénzügyminiszter azzal, hogy ismét bevezetné a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború és az amiatt kialakult energiaválság miatt felfüggesztett adósságféket, megemelte a szerepét: minden egyes pluszkiadás csakis az ő jóváhagyásával történne meg.

Emiatt a háttérben Lindner már hónapok óta tartó tárgyalásokon győzködi minisztertársait, hogy ahol tudnak, ott spóroljanak, mivel csak így tudják visszavezetni az egyébként az alkotmányban is szereplő adósságféket.

Lindner pedig, akinek pártja sorra veszíti el a tartományi választásokat – legutóbb például a berlini tartományi parlamentből estek ki –, szeretne egy hatalmas győzelmet felmutatni pénzügyminiszterként – reményei szerint így állíthatná meg pártjának gyengülését.

Tankokra vagy gyerekekre költsön az állam?

Már a 2023-as költségvetés kapcsán is éles viták voltak, de a 2024-es még ennél is keményebb csatákat szül:

Oroszország agressziója miatt Európa minden országában, így Németországban is ismét kiemelt szerepet kap a hadseregfejlesztés. A Bundeswehr fejlesztése miatt a kormány egyszer már felvett 100 milliárd eurónyi hitelt, amit a hadsereg modernizálására költenek, de az SPD-s védelmi miniszter, Boris Pistorius még ezenfelül is további 10 milliárd eurót követel ugyanerre a célra.

Kérésére az SPD-n belülről, a párt Bundestag-frakciójának vezetőjétől, Rolf Mützenichtől jött a kritika, aki szerint a 100 milliárd eurónyi hitelnek „bőven elegendőnek kell lennie az elkövetkezendő évekre”, miközben Németország egyre több fegyverrel támogatja Ukrajnát Oroszországgal szembeni védekezésében. Eközben a Zöldek azt követelik: ha a haderőre van pluszpénz, akkor tessék a diplomáciára is ugyanannyit költeni.

A háborúnak ugyanakkor más hatásai is vannak: a Deutsche Welle szerint évente közel egymillió menekült érkezik Németországba, akiket el kell szállásolni, és integrálni a német társadalomba, ami szintén pluszköltségekkel jár.

De a haderőfejlesztés mellett elég hosszú a lista, ami a 2021 novemberében megkötött koalíciós szerződésben lefektetett teendőket sorolja: a gyermekszegénység leküzdése mellett a kormány ígéretet tett, hogy évente százezer lakást épít, komolyan fellép a klímaváltozás ellen, ahogy a digitális mellett a „rendes” infrastruktúrát is fejleszti.

A Zöldek 2024-ben pedig leginkább a gyermekvédelmet helyeznék előtérbe, ami miatt egyes német lapok a költségvetés körüli vitát egyszerűen csak úgy írják le:

Habeck kontra Lindner

Mivel ezen feladatok prioritását a koalíciós szerződés nem fekteti le, ezért a pártok között arról folyik a vita, melyiket vegyék előre. Ennél azonban jóval nagyobb probléma, hogy a tárgyalások során megjelentek a pártok közötti ideológiai ellentétek: a szociáldemokrata SPD és az ökobaloldali Zöldek egy erős államot szorgalmaznak, ami tesz a társadalmi igazságosságért és a környezetvédelemért,

A zöld gazdaságért és klímavédelemért felelős alkancellár, Robert Habeck februárban már egyszer írt is levelet Lindnernek, amiben elmondta: az ő minisztériuma és más zöldminiszterek sem úgy készültek, hogy csökkenteni kell a kiadásukat, és ugyan tiszteletben tartják az adósságféket, azonban a megkezdett projektjeiket nem hajlandóak feláldozni érte.

Sőt, Habeck még azt is felvetette Lindnernek, hogy ha ennyire aggódik az államadósságért, akkor megszorítások helyett a kormánynak adót kellene emelnie, ami az FDP-nél és Christian Lindnernél vörös vonalnak számít – ők pont csökkentenék az adóterheket a leggazdagabbak körében, és bizonyos iparágakat is adócsökkentéssel segítenének.

Mindenki kontra Lindner

Annak ellenére, hogy még csak március van, és a jövő évi költségvetést általában ősz végén szavazzák meg a Bundestagban, a 2024-es költségvetés körüli vitákra egyre kevesebb idő van:

Ezzel a kormánykoalíció tagjai is tisztában vannak, így március elején a szövetségi kormány Meseberg-kastélyában tartottak kétnapos tanácskozást a költségvetésről, azonban több téma kapcsán hatalmas különbségek vannak továbbra is a felek között.

A Zöldek például nagyon sok pénzt szeretnének költeni a gyerekekre, de az FDP sokallja a terv végösszegét, és szerintük alapjaiban hibás a koncepció. De abban sincs egyetértés az ökopártiak és az üzletpártiak között, hogy 2024-ben elindítsák-e a német háztartásokban a fosszilis tüzelőanyagokkal való fűtés kivezetését; hogy az FDP számára fontosabb autópálya- vagy helyette a Zöldek által propagált vasútfejlesztésre költsenek.

Továbbá még mindig megy a vita a két párt között, hogy vezessenek-e be felső sebességhatárt az autópályákon, míg azzal már az SPD-nél sem értenek egyet, hogy minél hamarabb vezessék ki a belső égésű motorokat.

Az SPD-s egészségégügyi miniszter, Karl Lauterbach azt szeretné, hogy a kormány többet költsön egészségügyre és a nyugdíjasokra, mivel a német társadalom egyre idősebb, amire Lindner egyszerűen csak annyit reagált, hogy nem lehet mindent pénzzel megoldani.

(Borítókép: Christian Lindner német pénzügyminiszter a Schloss Mesebergben 2023. március 6-án. Fotó: Odd Andersen / AFP)