A háború kellett ahhoz, hogy az SPD szakítson Oroszországgal

Nagyot fordult a világ a német Szociáldemokrata Pártban, az SPD-ben azóta, hogy 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin hadserege lerohanta Ukrajnát. A párthoz tartozó jelenlegi kancellár, Olaf Scholz a háború kitörése előtt a merkeli pragmatista külpolitikai kapcsolatok híve volt, azonban a háború hatására meghirdette a német külpolitikai váltást, az úgynevezett Zeitenwendet.

Mint akkor kifejtette, február 24-e egy korszakhatár, ami után már sosem lesz olyan a világ, mint előtte volt, és az Európai Unió legbefolyásosabb szereplőjeként Németországnak is reagálnia kell.

Ugyanakkor hiába fordított hátat az agresszor Vlagyimir Putyinnak Scholz – bár továbbra is viszonylag rendszeresen tárgyalnak telefonon –, pártjában továbbra is voltak olyanok, akik szerint a Ostpolitikot kellene követni, azaz továbbra is kapcsolatokat kellene ápolni a demokrácia alapjait és más országok szuverenitását kicsit sem tiszteletben tartó autoriter vezető országával.

Ilyen például az egykori német kancellár, a Vlagyimir Putyinnal kancellársága után is jó kapcsolatokat ápoló Gerhard Schröder, akit az orosz kapcsolatai miatt ki akartak tenni a pártból – végül sikertelenül.

Mint arról az Indexen is beszámoltunk, Schröder 1998 és 2005 között vezette Németországot, majd a választási vereségét követően sem kellett azon aggódnia, hogy fizetés nélkül marad: az akkor frissen alapított, Északi Áramlat nevű német–orosz vegyesvállalat részvényesek érdekeit szem előtt tartó bizottságának elnöki pozíciójával vigasztalódhatott.

Így Schröder elsősorban azt vizsgálta, hogy a két ország között akkor épített Északi Áramlat, illetve az akkor kidolgozás alatt álló – azóta megépített, de át nem adott, majd felrobbantott – Északi Áramlat 2. kifogástalanul működjön.

Később, 2017-ben már egy kizárólag orosz cégnél, méghozzá az állami energiacégnél, a Rosznyeftnél töltött be hasonló pozíciót – három évvel azután, hogy Oroszország a nemzetközi jogot megsértve annektálta a Krím félszigetet –, ahonnan csak az orosz invázió megindítása után távozott, akkor is csak a német közvélemény és párttársai nyomására.

2022 nyarán az SPD 17 helyi szervezete is azt szerette volna elérni, hogy kizárják a pártból, így etikai vizsgálatot indítottak az egykori kancellár ellen. Ennek eredménye március előtt zárult: a vizsgálóbizottság másodfokon is helybenhagyta a döntését, miszerint

Emellett szintén nagy botrányt okozott, amiért az ugyancsak SPD-s német elnököt, Franz-Walter Steinmeiert nem fogadták Kijevben korábbi megengedő Oroszország-politikája miatt, miközben a német államfő maga jelentkezett be az utazásra. Így május helyett végül csak októberben járt Zelenszkijnél a legfőbb német közjogi méltóság, még a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Friedrich Merz is hamarabb jutott a honvédő háborút vívó országba. 

Canossa-járás Kijevben

Az utóbbi időben megnőttek az SPD-s látogatások Kijevben. Nyáron Olaf Scholz kancellár, legutóbb pedig Boris Pistorius védelmi miniszter látogatott el az ukrán fővárosba, de ők a szövetségi kormányban betöltött pozíciójuk miatt vettek részt a diplomáciai látogatáson.

Elég csak a fentebb felsorolt egykori kancellárra és a jelenlegi elnökre gondolni, akikről Ukrajnában úgy vélik: ők és köreik határozták meg a párt megengedő Oroszország-politikáját, és figyelmen kívül hagyták a Putyin jelentette veszélyt – mindkettőt az ukránok kárára.

Azonban az utóbbi időben, ha nem is finomodott az ukrán vezetés SPD-ről alkotott képe, de mindenképpen előrelépés, hogy

Mint arra a FAZ emlékeztet, mindkét politikust Schröder korábbi köreihez sorolják, emellett korábban az Oroszországot megértő SPD-s politikusok sorait erősítették.

Orosz szálak, korábbi békepártiság

Klingbeilt személyes és politikai barátság fűzte Schröderhez, a pártvezér korábban dolgozott Schröderrel, és a korábbi kancellár legutóbbi esküvőjén még vendégként is megjelent, míg Schröder a 2021-es választáson személyesen segítette az SPD-vezér kampányát.

Ugyan Mützenichet szinte semmilyen szál nem köti Schröderhez, ugyanakkor a 63 éves politikus karrierjének a főtémája a béke és a leszerelés – többek között nem támogatja a NATO által a tagállamok számára előírt, honvédelemre szánt GDP évi kétszázalékos kötelezettséget, és többek között Putyin bizonyos biztonsági érdekeiben megértő volt.

A háború kitörése óta pedig többször is azonnali tűzszünetet és békét követelt, ami miatt Ukrajnában – finoman fogalmazva – kritikusan tekintettek rá:

Így nem meglepő, hogy eddig nem várták tárt karokkal Kijevben a két szociáldemokrata politikust, azonban március elején ők is személyesen nézhették meg a háborút vert Kijevet, ahol tárgyaltak többek között Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, Denisz Smihal kormányfővel, az ukrán parlament házelnökével, sőt később végül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is fogadta őket. A találkozóról utóbbi azt mondta, „fontos, hogy tovább erősítsük a kapcsolatokat a szövetségünkön belül”.

Mützenich pedig azt hangsúlyozta, az SPD-frakció mindig is támogatta Scholz kancellárt a háború után kialakított Zeitenwende-politikában, és hangsúlyozta: az SPD Ukrajna oldalán áll, ha önvédelemről van szó.

(Borítókép: Olaf Scholz Kijevben 2022. június 16-án. Fotó: Jesco Denzel / Bundesregierung / Getty Images)