Erről tárgyalhatott Orbán Viktor Emmanuel Macronnal, és ezért nem tudhatunk több részletet

Hétfő este fél 9 után Emmanuel Macron az Elysée-palotában fogadta Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök munkavacsorára érkezett a francia elnökhöz. Soós Eszter Petronella kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy

kevés információ áll a rendelkezésünkre, ami a formátumból is fakad. Informális típusú megbeszélés lehetett, ami azokhoz a kétoldalú találkozókhoz hasonlít, amelyeket a tanács üléseinek margóján tartanak. Az ilyen találkozókról maximum közleményeket szokás kiadni. Meglepne, ha kiderülnének az egyeztetés részletei.

Az egyetemi adjunktus, Franciaország-szakértő úgy vélekedett, a témák között lehettek a hadiipari beszerzések, valamint geopolitikai kérdések is. Utóbbiak a háború mellett azért is felmerülhettek, mert Franciaország érdekelt a kelet-európai pozícióik erősítésében, ebben folyamatos a verseny Németországgal.

Soós Eszter Petronella szerint asztalra került az autóipar és a belső égésű motorok területe is, ami most nagy európai vita. A francia sajtó cikkezett a jogállamisági kérdésekről is, ami potenciális konfliktusos pont a felek között.

A francia elnöki hivatal oldalán megjelent közleményben arról számoltak be, hogy a háború és a szankciók mellett szó volt Finnország és Svédország NATO-tagságáról, amit már csak Magyarország és Törökország nem ratifikált, valamint a március végi uniós csúcsra készülve a két vezető egyeztetett az európai iparpolitikáról és versenyképességről, ahogy a migrációról is.

Megvitatták az elképzeléseiket azokban az ügyekben is, amelyekben közel lehetnek egymáshoz az álláspontjaik, ilyen a védelempolitika és az atomenergia.

Emmanuel Macron 2021 végén úgy jellemezte Orbán Viktort, hogy „politikai ellenfél, de európai partner”. A két vezetőnek többek között szerepe volt abban is, hogy Manfred Weber helyett Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság elnöke.

Soós Eszter Petronella a Macron–Orbán-kapcsolatot úgy összegezte, hogy

kezdetben konfliktusos volt, de mára szívélyes munkakapcsolattá alakult. Nem értenek mindenben egyet, de amiben egyetértenek, azok fontos területek, és együtt tudnak működni.

Orbán Viktor kedden reggel Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést Párizsban, a tárgyaláson a magyar–francia kétoldalú kapcsolatokon kívül a legfontosabb nemzetközi témákról, az ukrajnai háborúról és európai politikai ügyekről volt szó.

Francia szerep a Paksi Atomerőműben

Magyarország a francia Framatome szerepének további növeléséről tárgyal a paksi atomerőmű bővítésében, annak érdekében, hogy a német kormány ne tudja blokkolni az irányítástechnika szállítását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a franciaországi Flamanville-ben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a vállalat jelenleg is épülő atomerőművénél tett látogatásáról beszámolva kijelentette, hogy hazánk történetének egyik legjelentősebb beruházása, a paksi bővítés nem lehet sikeres francia együttműködés nélkül, hiszen az „erőmű lelkének” számító irányítástechnikai rendszert egy francia–német konzorcium gyártja.

Legalábbis kellene, hogy gyártsa és leszállítsa

– jegyezte meg a tárcavezető, aláhúzva, hogy a német kormány még mindig nem hagyta jóvá a Siemens Energy részvételét.

Szijjártó Péter hozzátette: „Ez abszolút nem tisztességes és nem fair magatartás Németország kormányának részéről, hiszen az energiaellátás kérdése nemzeti hatáskörben van, az energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés.”

A kormány ezért a francia Framatome szerepének további növeléséről tárgyal, így ez a kérdés is szerepelhetett a munkavacsora napirendjén.

(Borítókép: Emmanuel Macron francia köztársasági elnök (b) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt az Elysée-palota udvarán 2023. március 13-án. Fotó:  MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)