Olyan történhet Tajvan és Kína kapcsolatában, amire még nem volt példa
További Külföld cikkek
- Rosszul lett a WHO vezetője, kórházba kellett vinni egy csúcstalálkozóról
- Videón az orosz rakétatámadás, amelyről az egész világ beszélt – Putyin kísérleti fegyvere hatalmas pusztítást végzett
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
A történelmi látogatásra egyébként a Peking és Tajpej közötti kiélezett feszültség közepette kerül sor. Kína ugyanis a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről – írja közleményében az MTI.
Ma Jing-csiu, aki Tajvan fő ellenzéki pártjának, a Kínai Nemzeti Pártnak (Kuomintang, KMT) a politikusa, 2015-ben találkozott Szingapúrban Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Ma Jing-csiu hivatala szerint a 2008-tól 2016-ig hivatalban volt tajvani elnök kínai körútja március 27-től április 7-ig fog tartani, és érinteni fogja Nancsing, Vuhan, Csangsa, Csungking és Sanghaj városokat.
A tájékoztatás szerint a tajvani politikus diákokkal fog találkozni, és második világháborús, valamint a Japánnal vívott háború és a kínai császárság végét jelentő 1911-es forradalom történelmi helyszíneire akar ellátogatni. A közlés nem tért ki arra, hogy Ma Jing-csiu találkozni fog-e kínai tisztségviselőkkel, ideértve Hszi Csin-ping elnököt.
A KMT ugyan tagadja, hogy Peking-barát politikai erő lenne, hagyományosan azonban mégis szorosabb kapcsolatokat szeretne kiépíteni Kínával. A koronavírus-járványhoz köthető utazási korlátozások eltörlésével Andrew Hszia, a párt alelnöke februárban Vang Huninggal, a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik vezető tagjával egyeztetett.
A Tajvanon kormányzó Demokratikus Progresszív Párt (DPP) Hszia kínai látogatása alapján élesen bírálta a KMT-t, amiért az szerinte túl szoros közelségbe került a pekingi vezetéssel. Az ellenzéki erő azzal védekezett, hogy fontos nyitva tartani a kommunikációs csatornákat, különös tekintettel a feszültséggel teli jelen helyzetre.
Kína, amely Tajvant saját területének tekinti, több alkalommal is tartott már hadgyakorlatot a sziget körül, rakétákat lőtt ki Tajpej felett, és repülési és hajózási tilalmi zónákat hirdetett ki annak szimulálására, hogyan próbálná meg elvágni Tajvant egy esetleges háborúban. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pedig próbálja ezt a konfliktust is kihasználni Kína meggyengítésére.
Csiu Kuo-csiang tajvani védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki Kína készülődése miatt március elején, és kijelentette: Tajvan azonnal tüzet nyit, ha megsértik a szuverenitását.