Túllőnek a célon, a kelleténél több LNG-terminál épül Európában

Egy új tanulmány szerint a terminálkapacitás 2030-ra messze meghaladja a cseppfolyósított földgáz iránti keresletet. Emlékeztetőül: az orosz földgázszállítás leállítása után Németországban például egyetlen LNG befogadására alkalmas terminál sem volt. Az első, úszó terminált rohammunkában, kétszáz nap alatt építették meg, holott korábban éveket vett igénybe a kivitelezés.

Az európai országok azt kockáztatják, hogy hatalmas összegeket fecsérelnek el olyan gázimport-infrastruktúrára, amelyre nem lesz szükségük – figyelmeztetnek a piaci elemzők, akik szerint a vásárlók „pánikba estek” az oroszországi gázcsapok elzárása miatt.

Miután az orosz Gazprom korlátozta az Európa számára létfontosságú földgáz exportját, számos európai ország – mindenekelőtt Németország – sietett alternatív szállítási forrásokat találni, majd felgyorsította a cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas infrastruktúra építési terveit, hogy mielőbb megoldja a tengeri úton, elsősorban az Egyesült Államokból és Katarból érkező földgáz disztribúcióját.

Németországba egyébként tavaly november végén futott be először az első nagy LNG-szállítmány. Tavaly augusztusban Magyarországra is megérkezett az első LNG-szállítmány egy horvát terminálból, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc.

Az európai országok valószínűleg jócskán túllőttek a célon, mivel a jelenleg tervezett importkapacitás messze meghaladja a LNG iránti igényt 2030-ban – ezt állítja az energiagazdálkodási intézet, az IEEFA most közzétett elemzésében.

Kidobott pénz

Ha elkészül az összes tervezett terminál, akkor a fogadási kapacitás mértéke – az európai gázpiachoz szorosan kötődő Egyesült Királyságot, Norvégiát és Törökországot is beleértve – meghaladhatja a 400 milliárd köbmétert.

Az EU egészére kiterjedő gázkereslet azonban már most is csökken. Az előrejelzések szerint a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányt képviselnek majd az európai energiaellátásban. A tényleges LNG-kereslet 2030-ban 150 milliárd köbméter körül várható – az IEEFA előrejelzése szerint. Ez 250 milliárd köbméter kihasználatlan LNG-importkapacitást jelent. A mennyiség a teljes európai gázszükséglet több mint fele, amely 2021-ben 413 milliárd köbmétert tett ki.

A terminálok Európa-szerte kihasználatlanul állnának, és „meg nem térülő eszközökké” válhatnának – idézte a Politico az IEEFA energetikai elemzőjét, a tanulmány szerzőjét.

Ez a világ legköltségesebb és legfeleslegesebb beruházása

– állítja Ana Maria Jaller-Makarewicz, aki szerint Európának meg kellene fontolnia néhány tervezett projekt leállítását.

Német elővigyázatosság

Németország, amely tavalyig semmilyen LNG-importkapacitással nem rendelkezett, azon országok közé tartozik, amelyek a legbőkezűbben fektetnek be új infrastruktúrába. Erre az elkövetkező 15 évben legalább 9,8 milliárd eurót tervez elkölteni. Többletkapacitása 2030-ra elérheti a 9 milliárd köbmétert – az IEEFA vizsgálata szerint.

Berlin tervei „az elővigyázatosság fokozását és az energiaellátás biztonságának megőrzését” szolgálják Németország, és tágabb értelemben Európa számára – hangoztatta a német gazdasági minisztérium szóvivője.

a prognózis szerint Spanyolország 50, Törökország 44, az Egyesült Királyság 40, Franciaország 14, Olaszország pedig 10 milliárd köbméter „fogadási felesleggel” fog rendelkezni.

Az Európába irányuló LNG-behozatal tavaly 60 százalékkal nőtt 2021-hez képest. Az Egyesült Államokból származó import megduplázódott, a Katarból származó behozatal 23, az Oroszországból származó LNG-behozatal pedig 12 százalékkal növekedett.

Az LNG iránti kereslet az idén még emelkedik, jövőre azonban már csökkenni kezd, miután mérséklődik az unió gázigénye. A kormányok az energiahatékonyságot tűzték ki célul.

Az európai LNG-infrastruktúra-terveket máris bírálják a klímavédők, akik attól tartanak, hogy az importőröket a földgáz fokozott használatára ösztönözheti, igazolandó a beruházások költségeit.

Az LNG-infrastruktúra egy részét a jövőben várhatóan a tiszta hidrogén importálására alakítják át. A hidrogén iránti kereslet azonban a jövőben még bizonytalan, az infrastruktúra átalakítása pedig műszaki kihívásokkal jár – figyelmeztetett Jaller-Makarewicz, az IEEFA szakértője.

(Borítókép: Christian Morgenstern / AFP)