Tágra nyílt kiskapukon érkezik az orosz olaj Európába

A „történelmi múltnak” nevezte Európa függőségét az orosz olajtól és gáztól Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Mások azonban – köztük magas rangú ukrán tisztviselők, európai parlamenti képviselők és az ágazat szakértői – azt állítják, hogy a történelemnek ez a fejezete még mindig az írás szakaszában áll. Szerintük tekintélyes mennyiségű orosz fosszilis energia, kivált kőolaj szivárog a szankciókat megkerülve az európai piacra. Moszkva a bevételekből háborús gépezetét finanszírozhatja.

Egy barátom New Yorkban a kilencvenes években arra panaszkodott, hogy a csótányok minden rést kihasználva bejutnak a lakásába, „Oroszország ugyanezt teszi az energiával” – példálózott az ukrán elnök gazdasági tanácsadója. „Be kell tömnünk ezeket a réseket”, hogy Oroszország ne finanszírozhassa azt a háborút, amely gajra vágja Ukrajnát, és megöli népét – nyilatkozta a Politicónak Oleg Usztenko.

A nyersolajat köztudottan nehéz nyomon követni a globális piacokon. A tranzitországokban összekeveredhet akár más szállítmányokkal. Egy nagyobb szállítmány eredetét nem lehet meghatározni. Ráadásul a felhasználáshoz nélkülözhetetlen finomítási folyamat gyakorlatilag eltünteti az alapanyag származásának minden nyomát. A forrás kibogozását tovább bonyolítja azoknak a hajózási társaságoknak a szövevényes hálózata, amelyek kifürkészhetetlen offshore joghatóságok zászlaja alatt közlekednek. Közülük néhányat azzal vádolnak, hogy különböző eszközökkel segítik Oroszországot nyersolajexportja eredetének elrejtésében.

A vezetékes gázzal ellentétben az olajpiac globális. A csererendszer, valamint a keverés meghonosodott gyakorlat

– mutatott rá Mihail Hodorkovszkij, Putyin egyik prominens száműzött kritikusa.

„Az embargó eredménye az orosz szállítási költségek jelentős növekedése, a bevétel újraelosztása a közvetítők javára és némi további árengedmény a vevők piacának beszűkülése miatt” – állítja a Jukosz olaj- és gázipari óriáscég korábbi vezérigazgatója.

A kiskapuk

Az Európai Unió az ukrajnai invázió kezdete, 2022 februárja óta jobbára betiltotta az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját – kivéve a vezetéken érkező nyersolaj és földgáz, illetve a cseppfolyósított földgáz, az LNG és az olajtermékek korlátozott mennyiségét. Csak néhány ország kapott mentességet, köztük Magyarország. Nagy mennyiségű orosz nyersolajat – amely a gáznál sokkal jelentősebb bevételi forrás – azonban még mindig exportálnak a globális piacokra. A szállítmányok egyes szakértők gyanúja szerint kiskapukon keresztül jutnak el az európai piacra.

A szankciók bevezetése óta az Oroszország által exportált nyersolaj mennyisége többé-kevésbé változatlan maradt

– hívta fel a figyelmet egy globális nyersanyag-kereskedelmi vállalat, a Trafigura vezető közgazdásza. „Elképzelhető, hogy az orosz olajat közvetítők révén értékesítik az EU-ban és a nyugati országokban” – véli Saad Rahim.

Az Európába vezető egyik lehetséges útvonal az Oroszországgal határos Azerbajdzsánon át vezet, ahonnan a BP által üzemeltetett Baku–Tbiliszi–Ceyhan, rövidítve a BTC kőolajvezeték indul. A törökországi Ceyhan terminálja az egyik legfontosabb ellátási csomópont, ahonnan nyersolajat szállítanak Európába. Ide a Kirkukot Ceyhannal összekötő vezetéken keresztül Irakból is nagy mennyiség érkezik. Az Európai Bizottsághoz intézett kérdésében egy francia EP-képviselő, az energiaügyi bizottság tagja gyanúját fejezte ki az útvonallal kapcsolatban.

Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy Azerbajdzsán tavaly április és július között napi 242 ezer hordóval több olajat exportált, mint amennyit maga termelt. Ez nagy különbség a hazai termeléshez képest, amely februárban napi 648 ezer hordó volt, az illetékes tárca adatai szerint pedig hosszú távon csökkenő tendenciát mutat – hangoztatta François Bellamy.

„Hogyan csökkentheti egy ország egyidejűleg a termelését, és növelheti az exportját? Valami ellentmondásos a számokban, és az ellentmondás azt a gyanút kelti, hogy a szankciókat kijátsszák” – hangoztatta az Európai Parlament képviselője.

A bizottság a szankciórendszer kiskapuinak felszámolásán ügyködik – reagált a testület szóvivője, aki arra is emlékeztetett, hogy az EU korábbi amerikai nagykövetét, David O’Sullivant bízták meg különbiztosként a szankciók kijátszásának kezelésével. A Bellamy által idézett, azerbajdzsáni olajügyletekre vonatkozó adatok „a szankciók hatálybalépése előttről származnak, így nem beszélhetünk a szankciók kijátszásáról” – mondta a szóvivő.

Legális, de erkölcstelen?

„Azerbajdzsán nem exportál orosz olajat az EU-ba a BTC-vezetéken keresztül” – erősítette meg a bakui külügyminisztérium szóvivője. Aykhan Hajizada hozzátette: jóllehet „Azerbajdzsán továbbra is minden nem szankcionált olajat felhasznál a forrástól függetlenül”, továbbra is elkötelezett amellett, hogy „ellátási és kereskedelmi műveleteit a lehető legnagyobb gondossággal és körültekintéssel, a vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel összhangban végezze”.

Ugyanakkor Törökország tavaly megduplázta az orosz kőolaj közvetlen importját, és elvetette az orosz nyersolajra vonatkozó szankciók alkalmazását, annak ellenére, hogy egyidejűleg katonai és humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának. „Az orosz kőolaj új útvonala az EU-ba Törökországon keresztül vezet”, ahol szankciókkal nem sújtott olajtermékké finomítják, és értékesítik tovább – állította a tavalyi év végén egy finn energiakutató intézet, a CREA.

„Elegendő bizonyítékunk van arra, hogy egyes nemzetközi vállalatok orosz olajból készült finomítói termékeket vásárolnak, és azokat továbbértékesítik Európában” – mondta Zelenszkij tanácsadója. Usztenko szerint ez ugyan teljesen legális, de ugyanannyira erkölcstelen.

Az orosz olajat egyébként következetesen jóval a G7-országok által tavaly decemberben bevezetett 60 dolláros plafon felett értékesítik – ezt állítja egy brit civil szervezet, a Global Witness.

(Borítókép:  China Daily / Reuters)