Bukott a legfiatalabb európai kormányfő a finn választáson

Mint azt a választást felvezető cikkünkben is írtuk, a küzdelem háromesélyes volt, ugyanis a három nagy párt, a Sanna Marin vezette Finn Szociáldemokrata Párt, a jobboldali-populista, euroszkeptikus Riika Purra elnökölte Finnek Pártja, illetve a klasszikus konzervatív-liberális, jobbközép Petteri Orpo vezette Nemzeti Koalíció között a legutolsó közvélemény-kutatás szerint mindössze 1 százalékpontos különbség volt.

Őket szorosan követte a populista Finnek Pártja, akikre a szavazók 20,1 százaléka szavazott, míg Marinék annak ellenére, hogy idén jobban szerepeltek, mint 2019-ben, a harmadik helyre szorultak vissza a szavazatok 19,9 százalékával.

A választások után így fog kinézni a következő négy évben a 200 tagú finn parlament:

• jobboldali, liberális-konzervatív Nemzeti Koalíció 48 mandátum (a legutóbbi választáshoz képest +10 mandátum);
• jobboldali-populista, nacionalista Finnek Pártja 46 mandátum (+7 mandátum);
• szociáldemokrata Finn Szociáldemokrata Párt 43 mandátum (+3 mandátum);
• agrárius, jobboldali Centrumpárt 23 mandátum (−8 mandátum);
• baloldali-zöld Zöld Liga 13 mandátum (−7 mandátum);
• újbaloldali Finn Baloldali Szövetség 11 mandátum (−5 mandátum)
• a svéd nyelvűek jogait védő centrista-liberális Svéd Néppárt (9 mandátum);
• jobbközép Kereszténydemokraták (5 mandátum);
• centrista-populista Liike Nyt (1 mandátum).

Ez egyben azt jelenti, hogy Sauli Niniistö köztársasági elnök először Petteri Orpot és a Nemzeti Koalíciót kéri fel kormányalakításra, ami elég jó helyzetben várja a koalíciós tárgyalásokat:

A Nemzeti Koalíció akár alakíthat egy színtiszta jobboldali kormányt – benne a Finnek Pártjával és a Centrumpárttal, így nekik 117 mandátumuk lenne –, de nem zárható ki egy nagykoalíció sem Marinékkal – ebben az esetben még a Zöld Ligát vagy a Svéd Néppártot hívhatnák meg a kormányba.

Az eredmények kihirdetése után Orpo diadalittasan állt ki támogatói elé, beszédét azzal kezdte, hogy a választás győztesei egyértelműen ők, és megígérte: már hétfőn nekilát a kormányalakításnak. Elmondta, hogy annak ellenére, hogy a szocdemek négy évvel ezelőtthöz képest több mandátumot szereztek, a kormánypártok összességében rosszabbul szerepeltek – a Centrumpárt, a Zöld Liga és a Finn Baloldali Szövetség is több mandátumot veszített –, így szerinte a finnek egyértelműen kijelentették: változást akarnak.

Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Marinék búcsút inthetnek a kormányzásnak: Orpo újságírói kérdésre elmondta, hogy a finn politikai hagyományokhoz híven mindegyik párttal leül tárgyalni a közös kormányzást illetően. Elemzők szerint az sem kizárt, hogy a szakpolitikai kérdésekben teljesen eltérő Finnországot vizionáló két párt is összeáll,

ez pedig kicsit szűkíti Orpo mozgásterét.

A választási vereségét Sanna Marin eddigi miniszterelnök is elismerte. Ugyan pártja jobban szerepelt a 2019-es választáshoz képest, az azonban végül csak a harmadik helyre volt elegendő. Ennek ellenére a választás estéjén úgy nyilatkozott, elégedett az eredménnyel, mivel „a demokrácia megszólalt”.

Hogyan tovább, Finnország?

Valószínűleg hosszú koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, pláne, ha Orpo tényleg mindegyik pártot meghallgatja. Ezenkívül pedig amiatt sem lehet könnyű kormányalakításra számítani, mert ha a Nemzeti Koalíció inkább Marinék szocdem pártjával folytat majd komolyabb tárgyalásokat, akkor nagyon sok szakpolitikai különbséget kell elsimítani a két párt között, ami időbe telik.

Ha viszont inkább egy színtiszta jobboldali kormányt szeretne, akkor pedig a kis pártokat kell meggyőzni, hogy az euroszkeptikus, riválisai szerint rasszista Finnek Pártja egy elfogadható koalíciós partner. Ráadásul a Finnek Pártja szinte kizárólag a migráció kérdésével kampányolt, azt ígérve, hogy kormányon kvázi ellehetetlenítenék az EU-n kívüli bevándorlók érkezését – ez pedig egy nehéz pirula lenne a kisebb pártok számára.

Ugyanakkor magyar szemszögből a legfontosabb, hogy

Így a magyar–finn kapcsolatok nem valószínű, hogy a közeljövőben javulni fognak: a finnek ugyanis azt is kifogásolják, hogy a magyar kormánypárt egészen márciusig húzta a finn NATO-csatlakozás ratifikálását.  

(Borítókép: Sanna Marin 2023. április 2-án. Fotó: Essi Lehto / Reuters)