Újabb országok mennek perre Magyarországgal szemben

Összesen 15 uniós tagország jelentette be, hogy részt vesz az Európai Bizottság oldalán a melegek jogait sértő törvényi rendelkezések miatt Magyarország ellen indított európai perben – írja a Népszava.

A csütörtöki határidő lejárta előtt utolsóként a német és a francia kormány jelezte, hogy csatlakozik az eljáráshoz.

Láttuk a különböző sajtóhíreket. Számunkra egyértelmű: a magyar törvény sérti az uniós jogot, az alapvető jogokat és az uniós értékeket. Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé vittük, és most a bíróságon múlik, hogy ítéletet hozzon. Az eljárás lépéseit nem kívánjuk kommentálni

– válaszolta a lap megkeresésére az Európai Bizottság szóvivője.

A tagállamok közül Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, valamint az Európai Parlament közölte hivatalosan, hogy az EB oldalán áll a perben.

A tárgyalásra előreláthatólag az év második felében, az ítélethozatalra jövőre kerül sor az Európai Unió Bíróságán – tette hozzá a lap.

Mint megírtuk, tavaly december végén érkezett be az Európai Bizottsághoz a gyermekvédelmi törvény néven ismert magyar jogszabálycsomaggal kapcsolatos kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset az Európai Unió Bíróságához. 

Az EU bírósága a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépést biztosító jogszabályt, valamint azokat a tilalmakat és korlátozásokat kifogásolta, amelyek egyes törvénymódosításokban a gyermekek védelme érdekében a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésre, a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére és/vagy megjelenítésére vonatkoznak.

Varga Judit reagált a kormány nevében 

„Nem fogunk engedni a nyomásgyakorlásnak, meg fogjuk védeni a gyermekeinket!” – írta közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.

A tárcavezető bejegyzésében hozzátette: egy ilyen eljárásban nem a beavatkozók száma dönt, hanem az uniós jog rendeltetésszerű/megfelelő értelmezése, például, hogy hol válik el a nemzeti hatáskör az uniós hatásköröktől.

A magyar érvelés teljes mértékben összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakkal, mely kimondja, hogy a gyermekek nevelése kizárólag a szülők joga. Továbbá, az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik

– fogalmazott a miniszter, megjegyezve azt is, hogy a kormány ki fog tartani a gyermekvédelmi törvény mellett, ősszel ráadásul újabb intézkedéseket fog benyújtani az Országgyűlésnek.

Ezzel álláspontja szerint Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás.