Németország nemcsak otthon, hanem az EU-ban is rendet vágna

Tavaly novemberben mutatta be az Európai Bizottság azon tervét, amivel előírnák, hogy a tagállamok mennyi adósságot halmozhatnának fel. A bizottság azt szeretné, hogy egy tagállam államadóssága se haladja meg az adott ország GDP-jének a 60 százalékát, ugyanakkor annak mikéntjéről, hogyan érjék el ezt a célt, már elég megengedő, hogy az Ursula von der Leyen vezette intézmény egyik legfőbb célját, a zöld és digitális átállást elérhessék.

A bizottságot már korábban is kritika érte, amiért elég lazán kezelte az államadósság kérdését. A koronavírus-járvány miatt az éves hiányról szóló előírásokat egy ideig eleve felfüggesztették, amiért minden oldalról támadták a német EB-elnököt: a szigorúbb fiskális politikát hirdetők szerint az túl megengedő volt, míg a gazdasági reformokra szoruló országok szerint az EB előírásai túlzottan korlátozók, ami hátráltatja a zöld és digitális célokat.

Emiatt a Von der Leyen által vezetett uniós szerv egy kompromisszumos javaslattal állt elő: a végső cél, hogy a tagállamok államadósságai ne haladják meg a 60 százalékot, ugyanakkor az éves költségvetés deficitjét – tehát azt, hogy egy állam mennyivel költsön többet a bevételeinél – három százalékban határozták meg, ugyanakkor az államadósságok csökkentéséről országspecifikus terveket fogadnának el.

Azonban ez a javaslat nem mindenkinek tetszik, például az odahaza a költségvetés szigorú megvágására készülő német pénzügyminiszternek, Christian Lindnernek. A piacpárti, liberális FDP-vezér vezényletével Berlin ugyanis jelezte a bizottságnak: ők azt szeretnék, ha a magas államadóssággal rendelkező államokra más szabályok vonatkoznának – számol be róla az Euractiv.

A Berlin a 60 százalékos államadósság céllal ugyan elégedett,

A Lindner-féle javaslat szerint azon tagállamok számára, amelyeknek az államadóssága meghaladja a GDP 60 százalékát, előírná, hogy csökkentsék a kiadásaikat. Akik ezen túllépnek, azok évente fél százalékkal csökkentsék az államadósságukat, akik pedig a 60 százalékos céltól nagyon távol állnak – például a GDP-jük 100 százalékát meghaladó Görögország vagy Olaszország –, azok évente egy százalékkal csökkentsék azt.

Berlin amiatt jött elő e tervvel, mert szerinte a bizottság által prezentált javaslat túl megengedő, ráadásul azzal, hogy von der Leyenék országspecifikus adósságcsökkentő terveket várnának, Németország szerint az Európai Bizottságnak túl sok beleszólása lenne a tagállamok költségvetésébe.

Az Európai Bizottság a tagállamok államadósságáról szóló rendeletjavaslatát az Euractiv szerint április végén nyújthatják be – hogy megfogadják-e Lindnerék ötletét, az akkor derül ki.

(Borítókép: Christian Lindner 2022. május 24-én. Fotó: Valeria Mongelli / Bloomberg / Getty Images)