Szergej Lavrov már nem erős külügyminiszter – állítják szakértők

További Külföld cikkek
-
Meglátogatta Ferenc pápát az olasz kormányfő: Mint mindig, viccelődtünk, éber és figyelmes volt
- A levegőben ütközött össze két repülőgép Arizonában, legalább ketten meghaltak
- Riadalom Németországban: azt hitték, idegenek szállnak a Földre, de rakétamaradványok voltak
- Tarjányi Péter: Washington most mindennek megkéri az árát
- A Rogán Antal elleni szankcióról is tárgyal Washingtonban Szijjártó Péter
A 73 éves Lavrov majdnem 20 éve, 2004-ben lett külügyminiszter, azelőtt tíz évig Oroszország ENSZ-nagykövete volt.
A külügyminiszter Putyin számára mindig megbízható miniszter volt, ugyanakkor az elnök közvetlen belső köréhez sohasem tartozott: a Newsweek szerint Lavrov hiába ellenezte 2014-ben a Krím félsziget annektálását, illetve a 2022 februárjában Ukrajna ellen elindított teljes offenzívát, a kérdésben neki nem osztottak lapot.
Vlagyimir Putyin 1999-es hatalomra kerülése után elkezdte centralizálni az orosz állam irányítását, minden lényegi döntés a belső körében születik meg. Külpolitikai kérdésekben Moszkva politikájának kialakításában például nagyobb beleszólása van Putyin fő külügyi tanácsadójának, Jurij Uszakovnak, mint magának a külügyminiszternek – állítja Mark Galeotti Oroszországgal foglalkozó politológus.
[Lavrov] alig több, mint az a szegény fickó, aki seprűvel követi az elefántot, és feltakarít utána. Azt nem tudja meghatározni, hogy az elefánt milyen irányba mozogjon
– fogalmazott Galeotti.
Ráadásul a politológus szerint még csak nem is mindig Lavrov minisztériuma végzi el a Kremlben kijelölt külpolitikai feladatokat: Szíriát illetően az orosz külpolitikát a védelmi minisztérium hajtja végre, Venezuela kapcsán a Rosznyeft energetikai cég szava a döntő, míg a Balkán esetében Nikolaj Patrusev, a Biztonsági Tanács titkára hoz fontos döntéseket – sorolta a példákat a brit szakértő.
Így Lavrov feladata lényegében csak a kommunikáció, illetve a kárelhárítás.
A lapnak nyilatkozó egyik szakértő szerint Szergej Lavrov miniszterként csak egy kicsivel több, mint a Kreml sajtószolgálata.
Galeotti szerint – akinek nemrég jelent meg könyve a Putyin által indított háborúkról – amíg korábban „abszolút titánnak” számított, most már sok helyen inkább nevetség tárgyát képezi Lavrov. Ugyanakkor leszögezi, nem mindenki látja így, és vannak olyan országok, ahol komolyan veszik, sőt, a globális délen még támogatják is,
amiért a külügyminiszter elmondása szerint az amerikai hegemónia ellen küzd.
Lavrov: Hazudik, aki azt mondja, a Nyugat nem áll háborúban Oroszországgal
A külügyminiszter szerint a Nyugat úgy áll az oroszokhoz, mint Hitler a zsidókhoz.
Mindenesetre a szakértő szerint Lavrov így is már csak árnyéka korábbi önmagának.
Visszautasított lemondás, kompromat
Galeotti szerint Lavrov konkrétan a putyini rendszer foglya: sajtóhírek szerint Lavrov már évek óta le akar mondani posztjáról, azonban ezt Putyin nem engedélyezi, ráadásul – egy másik nyilatkozó szakértő, Alex Kokcsarov szerint – Putyinnak és szövetségeseinek jelentős mennyiségű kompromittáló anyaguk van a külügyminiszterről.
Ez az oka, hogy a korrupciós bűncselekményeket olyan jól tolerálják az orosz rendszeren belül: ezzel megfogják a tisztviselőket, és büntetőeljárással fenyegetik őket, ha felhagynak a lojalitással
– állítja Kokcsarov.
Emellett a pozíció előnyökkel is jár: Lavrov húsz év alatt jelentős vagyonra tett szert, amit a családja mellett állítólagos szeretője és annak családja is élvez – ha lemondana, akkor a luxuséletviteléről is le kellene mondania.
A megszólaltatott szakértők szerint a 73 éves Lavrovnak így lényegében egy lehetősége van, ha ott szeretné hagyni külügyminiszteri pozícióját: ha súlyosan megbetegedik, és emiatt nem tudná ellátni a feladatát.
Ugyanakkor a lap megszólaltatott olyan szakértőket is, akik szerint Lavrov ha akarna, le tudna mondani. Olag Ignatov, a nonprofit Crisis Group vezető Oroszország-elemzője szerint ő nem egy „akaratlan utas”, hanem egy Putyinhoz hűséges politikus, és valószínűleg azért szolgál továbbra is külügyminiszterként, hogy megakadályozza, hogy az ország számára a lehető legrosszabb lehetőségek megtörténjenek.
Hasonlóan látja Boris Bondarev egykori orosz diplomata, aki az Ukrajna ellen indított háború miatt mondott le 2022 májusában.
Szerinte a Lavrov lemondásáról szóló pletykák csak pletykák, emellett úgy látja: ha valaki húsz évig miniszter, akkor elkezdi azt gondolni magáról, hogy ő a legalkalmasabb a pozícióra.
Ráadásul a háború miatt nehezebb is lenne a lemondása, főleg, ha azt Putyin nem is támogatná – Galeotti szerint a jelenlegi szituációban ez nem is lenne bölcs dolog, mivel az ügyészség nagyon szorosan a Kreml felügyelete alatt működik.
Emellett a szakértők eleve úgy látják, Lavrovban és Putyinban sok a közös: mindketten ugyanolyan cinikusan látják a jövőt és a külpolitikát, így elképzelhető: Lavrovnak nem is célja, hogy távozzon.
Az orosz–ukrán háborút pénteken is követi az Index, az élő hírfolyam ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott, a moszkvai tárgyalásai után tartott közös sajtóértekezleten 2022. július 21-én. Fotó: MTI / EPA / Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)