Zajlik a hadgyakorlat: kínai vadászgépek közelítették meg Tajvan szigetét
További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
Mint megírtuk, a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval az Egyesült Államokban.
A kínai hadsereg szóvivője egy közleményben azt írta, katonai manővereik komoly figyelmeztetésként szolgálnak a Tajvan függetlenségére törekvő szeparatista erőknek, a velük összejátszó külső erőknek és provokatív tevékenységüknek.
A Reuters legfrissebb beszámolója szerint a hadgyakorlat részeként
71 kínai katonai repülőgép lépte át szombaton a Tajvani-szoros középvonalát.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg közölte, hogy megkezdte a Tajvan körüli harckészültségi járőrözést és a gyakorlatokat. Korábban azt mondták, hogy „a tervek szerint” a Tajvani-szorosban, valamint Tajvantól északra, délre és keletre tartják meg azokat.
Reagált a tajvani védelmi minisztérium
A tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy szombat délután 71 kínai repülőgépet, köztük vadászgépeket és vadászbombázókat észlelt, amelyek átlépték a két fél közötti, nem hivatalos határvonalként szolgáló középvonalat, valamint kilenc kínai hajót.
Kína Caj Jing-ven amerikai látogatását ürügyként használta fel arra, hogy hadgyakorlatokat hajtson végre
– áll a minisztérium közleményében. Hozzátették: a hadsereg nyugodt, racionális és komoly hozzáállással fog reagálni.
Kína a 23 millió lakosú Tajvant az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta nem sikerült újraegyesíteni területének többi részével. Az Egyesült Államok 1979-ben elismerte a Kínai Népköztársaságot, és ezáltal elvileg nem lehet hivatalos kapcsolata a Kínai Köztársasággal (Tajvannal).
Csütörtök óta Peking fokozza a Tajvanra gyakorolt katonai nyomást azzal, hogy hadihajókat és repülőgépeket küld a szorosba.
Tajvan lehet a következő Ukrajna?
Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának vezetője (aki pénteken Tajvanra látogatott) mindeközben arról beszélt a Fox News adásában, hogy készek megvédeni a szigetországot.
Mint mondta: csak a legvégső esetben akarnak Tajvan ügye miatt közvetlen katonai konfliktusba kerülni Kínával, ha viszont ez megtörténik,
akkor a kongresszus hajlandó jóváhagyni azt, hogy amerikai katonákat vessenek be a sziget védelmében, amennyiben ezt az amerikai állampolgárok is támogatják.
Hozzáfűzte: Tajvan helyzete nagyon más, mint Ukrajnáé volt, ugyanis a szigetország jóval kevésbé van felkészülve egy esetleges háborúra. „Ukrajnánál ott volt a NATO, hogy támogassa őket. De a Csendes-óceánon nincs ott a NATO. Ezért lenne szükség Japánra, Dél-Koreára, a Fülöp-szigetekre és Ausztráliára, amelyekkel beszélnünk kell arról, hogy miként tudnának elrettentő hatást gyakorolni azért, hogy fennmaradhasson a béke” – mondta McCaul, hozzátéve:
Mert ha ez nem történik meg, akkor azzal utat engedünk az agressziónak és a háborúnak.
A helyiek egyelőre nyugodtak
A francia AFP hírügynökség helyi riporterének a tajvani lakosok azt mondták: fontosnak tartják, hogy mindenki megőrizze a nyugalmát a hadgyakorlatok ellenére is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
