Az amerikai nagykövet kemény szankciókat jelenthet be Magyarország ellen

Új intézkedést tervez az amerikai kormány Magyarország megbüntetésére, amelyben az is felvetődött, hogy szankciókat vetnek ki befolyásos személyekre – írja több, egymástól független diplomáciai forrásra hivatkozva a 444.hu.

A lap információi szerint hiába rendszeresek az egyeztetések a magyar kormány embereivel, az Egyesült Államok egyre problémásabbnak tartja azt, ahogy a magyar kormány kezeli az ukrajnai háborút. 

• Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar kormány azért blokkolta sokáig a finn, és azért blokkolja még mindig a svéd NATO-csatlakozást, hogy pénzt csikarjon ki az Európai Uniótól;
• hogy a magyar kormány egyetlenként az EU-ban alig tett valamit, hogy függetlenedjen az orosz energiától, sőt inkább a függés fenntartása érdekében igyekszik blokkolni vagy felvizezni az uniós szankciókat, valamint azt, hogy a paksi orosz beruházásról még mindig nem mondtak le.
• Problémásnak tartják, hogy orosz diplomaták sokasága mozoghat szabadon Magyarországon, többek között a kémbanknak csúfolt IIB budapesti központja miatt, és a bank egyetlen EU-tag-részvényese a magyar állam maradt.
• Valamint azt sem nézik jó szemmel, hogy a kormány és a sajtója orosz propagandát terjeszt a háborúról.

Az ezekre a kritikákra adott kormánypárti reakciók általában azt emelik ki, hogy az Orbán-kormány ugyan másképpen kommunikál, de valódi lépésekkel nem okoz gondot a nyugati szövetségeseknek. Az amerikaiak azonban úgy vélik, hogy mivel igazi háború van Ukrajnában, és egy háborúban a propaganda is fegyver, sőt a magyar kormány egyre durvább gesztusokat tesz, így egyre vékonyodik a határ a kommunikáció és a tettek között.

A magyar kormány a tűzzel játszik

– idézi a lap egy, a vitára rálátó forrását.

Nem csak kitiltásokról lehet szó

David Pressman amerikai nagykövet szerdára sajtótájékoztatót hívott össze. Hivatalosan azonban semmilyen témát nem közölt a nagykövetség, de diplomáciai körökben azt feltételezik, hogy az amerikai kormány ezúttal konkrét személyekkel szembeni szankciót fontolgat. Egy külföldi forrás szerint három magyar személy ellen hoznának intézkedéseket.

Egy másik forrás szerint viszont már márciusban olyan híresztelések terjedtek a nyugati szövetségesek köreiben, hogy valamifajta szankció érhet kormányzati, vagy a kormányhoz közel álló személyeket. Egyes feltételezések szerint ezt készíthették elő az amerikai nagykövet márciusi találkozói, amikor demokrata és republikánus szenátorokkal tárgyalt.

Azonban szokatlan volt David Pressman és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozója, amelyet azért hívtak össze, hogy áttekintsék a magyar ügyet. A rendkívülisége pedig abban rejlett, hogy ilyen szintű találkozók csak egészen különleges esetekben szoktak megtörténni. Ezért többen is azt feltételezik, hogy a szankciók már ezeken a találkozókon is felvetődhettek.

A magyar kormány szankcionálására az Egyesült Államoknak több lehetősége is van. Ilyen lehet többek között egy elnöki rendelet, amely alapján 2014-ben már hat, a magyar kormányzathoz közel álló személyt kitiltottak az Egyesült Államokból, de van más módszer is. Egy hasonló eljárás szerint a külügyi tárcának lehetősége van arra, hogy akár örökre kitiltsák a korrupt személyeket és közeli családtagjaikat az országból. Ráadásul ezáltal a kitiltottak neveit is nyilvánosságra lehet hozni.

A legnagyobb csapást azonban a Magnickij-törvény jelentené a magyar kormányra, amely szerint a szankcionált személyeket és családtagjaikat nemcsak kitiltják az Egyesült Államokból, hanem az ottani vagyonukat is befagyasztják, továbbá megtiltják az amerikai cégeknek, hogy bármilyen üzletet kössenek velük.

A hvg360 cikke szerint azonban, ha Washington a 2014-es kitiltásokhoz hasonló szankcióval élne, de ezúttal magasabbra célozna, akkor sem biztos, hogy célt érne. Az amerikai vezetés ugyanis nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az Orbán-kormány politikája a magyar társadalomban széles körű legitimációt élvez.

Régóta tart a rossz viszony

A magyar és az amerikai kormány már régóta rossz viszonyt ápol. Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjén David Pressman nagykövetet „Présembernek” nevezte, ezzel arra utalva, hogy a diplomatát az amerikaiak azért küldték, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborúba.

A nagykövet azonban rendszeresen felszólal a magyar kormány ellen. Legutóbb például egy március végén elhangzott Szijjártó Péter-nyilatkozatból idézve vágott vissza Orbán Viktor miniszterelnöknek az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman. A kormányfő ugyanis Twitteren üzent Donald Trumpnak, az Egyesült Államok exelnökének, felhozva, hogy a magyar külügyminiszter korábban azt mondta, ők sosem szólnak bele más országok belügyeibe.

A nagykövet és stábja azonban többször is jelezte, hogy ezek nem csupán kedélyes beszólogatások, hiszen Pressman az amerikai kormányt képviseli, így a kormánypárti magyar sajtóban ellene zajló lejáratókampányt, a hazája elleni, felülről irányított támadásnak tekintik.